Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
A MAGYARORSZÁGI NÉMET MOZGALOM (1932-1933) 425 ,,A magyarországi németség magyar részről nem mindig találkozik helyes megértéssel és megfelelő igazságérzettel. Ezért minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy a magyarság tudatába bevigyük: épp Magyarország érdekében, teljesítenie kell a magyarországi németség követeléseit. A magyarországi német mozgalom számára, amely a világháború alatt és azóta keletkezett, a legnagyobb értékű, ha a nagy németség a magyarországi németség sorsa iránti magától értetődő érdeklődését külsőleg is kifejezésre juttatja. E német kisebbség, s általában a német kisebbségek népi sorsa meg van pecsételve, ha a világ össz-németsége nem marad egységes és szolidáris a német népi gondolathoz (Volksgedanke). A legnyomatékosabban szeretnénk kérni, és kell is kérnünk tehát a német útitársaságok és kirándulócsoportok vezetőit, hogy magyarországi tartózkodásuk alkalmával ne hagyják ezt figyelmen kívül, mert azt könnyen úgy értelmezhetik, mint a népiségéért küzdő magyarországi németség megtagadását. Ez pedig a magyarországi németség oly komoly károsodását jelentené, ami egyetlen németnek sem lehet szándéka. A magyarországi németség a legmelegebben üdvözli németek látogatását a pompás magyar fővárosban, és magától értetődően örül minden baráti kapcsolatnak a magyar és német nép között. Az az egy kívánsága van csak, hogy ily alkalmakkor bizonyos mesterkedések folytán ne mellőztessék, s ne nézzenek keresztül rajta, mintha nem is létezne. Hogy az ilyesmi a jövőben elkerülhető legyen, és hogy a magyarországi németségnek a szolidaritás-nyilvánítás révén morálisan hasznára legyenek, kérjük a következő szempontok megfelelő méltánylását és tettekre váltását: 1 .) A német és magyar utazási irodák együttműködésével rendezendő ilyen kirándulásokról német részről idejében értesíteni kell a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület titkárságát (Budapest, IX. Ráday u. 16.) 2 .) Az útitársaság megérkezésekor lehetővé kell tenni, hogy hivatalos fogadásukkor az Egyesület is képviselve legyen. 3 .) Kéretik, hogy szolidaritási gesztus gyanánt egy küldöttség — ha csak rövid időre is — tegyen látogatást az Egyesületben. 4 .) Kívánatos volna a programba felvenni egy kirándulást is a budai hegyvidék számos német falva egyikébe. Ezek bajor nyelvjárást beszélnek és Budapestről villamossal fél órán belül elérhetők. A kiránduláson részt venne az Egyesület 1—2 küldöttje.”14 A „népi gondolat” jegyében szervezett, a Verein für das Deutschtum im Ausland (VDA) által széleskörűen propagált turistautak résztvevői számára ekkoriban jelent meg a „Német útikalauz”, Dr. Richard Csáki, a Deutsches Auslandsinstitut (DAI) igazgatója szerkesztésében. Előszava szerint a 100 milliós németségből 80 millió él Európában, de csak 62 millió él a birodalom határain belül. A könyv célja az, hogy az Európában utazgató birodalmi németnek bemutassa a külfödi németek településeit, utaljon helyzetükre, szervezettségükre, gazdasági és kulturális teljesítményeikre. A kötet térképmelléklete a közép- és kelet-európai német „nép- és kultúrtalajról”, azt az „össznémet életteret” ábrázolja, ahol „az össznémet népközösség megvalósítása össznemzeti feladat”. Az utazónak adott tíz tanács közt szerepel, hogy mindenütt részesítse előnyben 1 4 BA, R 57 (neu) 115. Heft 26. Promemoria. Bp. 1932 jún.
