Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 397 A Komintern V. kongresszusa konstatálta, hogy a „burzsoá rendszer egy kis időre megmentette létét”, s bekövetkezett egy „demokratikus-pacifista”, „két forradalmi hullám” közötti időszak, mikor két távlat lehetséges: „a) nincs kizárva a proletárforradalom lassúbb, elhúzódó fejlődése; b) másrészt a talaj a kapitalizmus alatt annyira alá van aknázva, és a kapitalizmus ellentmondásai általában olyan gyorsan fejlődnek, hogy a döntés igen rövid időn belül bekövetkezhet különböző országokban.”76 76 Tézisek a Kommunista Internacionálé taktikájáról. A KI válogatott dokumentumai. 190. 7 7 Protokoll des V. Kongress der Kommunistischen Internationale. 623-624. 78Правилная политика в национальном вопросе. Коммунистический Интернационал в документах. 405. 7’ Rádió 1924. jún. 2-án érkezett Moszkvába és aug. 1-én tért vissza Zágrábba. *GSlavoljub Cvetkovié: i. m. 377. A KI tehát számolt a forradalom időbeli elhúzódásával, de nem zárta ki egy közeli „döntés” lehetőségét sem. E két perspektíva lehetőségeire építette taktikáját. Első pillantásra ez talán ellentmondásosnak tűnik. Ez azonban csak látszólagos. A világháború utáni nagy forradalmi fellendülés korszaka valóban lezárult, az európai kapitalista országok gazdasága megszilárdult, fejlődésnek indult, belső viszonyaik konszolidálódtak. Ugyanakkor: „Az utóbbi időben egy egész sor országban megfigyelhető az a tendencia a dolgozó tömegek széles körében, hogy viszonylag radikális programmal rendelkező munkás- és parasztpártokat hoznak létre az imperializmus elleni harc jegyében . .. Ehhez a jelenséghez sorolható a tiszta parasztpártok megalakítása is, mint a Balkánon Rádió köztársasági-horvát pártja, melynek jelentősége túlnő Horvátország határain.”7 7 Ezeket a mozgalmakat egyrészt az hívta életre, hogy az új európai felosztás keretei között „az államok sorában erősödött a nemzetiségek elnyomása és nemzeti szétszórtság jött létre. Számos európai országban, de még inkább a gyarmatokon és félgyarmatokon, hatalmas mennyiségű robbanóanyag halmozódott fel, amely alkalmas a burzsoázia hatalmának levegőbe röpítésére”.78 A forradalmi munkás mozgalomnak számításba kell venni ezeket az erőket, nem szabad megengedni, hogy irányításukat az illető országok uralkodó osztályai vegyék át — tehát a szociális mellett a nemzetinek is teret kell engedni. Arról van szó tehát, hogy a KI a forradalmi mozgalmak jelentős, döntő erővé is válható osztagának tekintette ekkor a nemzeti mozgalmakat és a parasztpártokat. Ezt a meggyőződést erősítették az 1923. szeptemberi bolgár felkelés tanulságai, és ebbe az irányba hatott Stjepan Rádió moszkvai tartózkodása is az V. kongresszus idején.79 Ekkor vették fel a HKPP-t a Paraszt Internacionáléba. Az önálló, független horvát, szlovén, makedón köztársaságok követelését véleményünk szerint a forradalom döntő osztagának tartott parasztpártok és a nemzeti mozgalmak nemzeti törekvéseihez való kapcsolódás igénye hívta életre. Tévedett viszont a Komintern annak megítélésében, milyen erősek az elszakadási tendenciák ezekben a mozgalmakban, illetve nem vette számításba, hogy például éppen a leghaladóbb, legerősebb ilyen mozgalom Jugoszláviában, a Horvát Köztársasági Parasztpart nem az önálló Horvátországért küzdött ekkor, hanem az ország föderatív átalakításáért, s a jelenlegi körülmények között Jugoszlávia határait „a horvát, az európai ^világhelyzet szempontjából a legkedvezőbb politikai keretnek” tekintette.80 A KI tehát e jelszó megfogalmazásakor nem mérte fel azokat a nehézségeket, melyeket ez a
