Századok – 1979
Krónika - Beszámoló 370/III
KRÓNIKA Beszámoló A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének kutatását koordináló nemzetközi témabizottság 1978. október 17-22. között a grúziai Chaltubóban vitatta meg az elmúlt évtized kutatási eredményeit. Az elhangzott előadások három nagyobb csoportra különíthetők el. Az első csoportba azokat sorolhatjuk, amelyek az orosz forradalom különböző aspektusainak vizsgálatáról adtak számot és körvonalazták a kutatás további irányait. /. I. Mine akadémikus megnyitója után Je. N. Gorogyeckij a téma historiográfiájának jelentőségéről beszélt. Utalt arra, hogy a Szovetunióban a történelmi tárgyú kandidátusi értkezések 10 százalékának a forradalom a témája. A publikációk nagy száma is indokolttá teszi a historiográfiai feldolgozást, amely egyben koordinációs lehetőséget is jelenthetne. Erre annál is inkább szükség van, mert egyre több olyan munka születik, amelyeknek a szerzői figyelmen kívül hagyják a korábbi kutatási eredményeket, nem ismerik tudóstársaik munkáit, eredményeit, s ez kiküszöbölendő átfedésekhez vezet. E. M. Sagin előadása - az agrárátalakulás irodalmáról - egyértelműen alátámasztotta Gorogyeckij professzor véleményét. V. I. Bovikin az oroszországi szocialista forradalom gazdasági előfeltételeinek feltárásban elért eredményekről adott számot. A tőkefelhalmozás forrásai, dinamizmusa, a monopolkapitalista fejlődés sajátosságai, az államkapitalizmus funkciója azok a témák, amelyek előtérben állnak, további feladatok elé állítva a szakembereket. A NOSzF politikai előfeltételeiről, a végbement politikai folyamatok árnyaltabb bemutatásáról szóltak V. Ja Lavericsev, L. M. Supirin és К. V. Guszev professzorok. Felhívták a figyelmet a társadalmi szerkezet pontosabb megrajzolására, a nem proletár társadalmi-politikai erők helyzetének, szerepének az alaposabb feldolgozására, hangsúlyozták a kérdés nemzetiségpolitikai vonatkozásainak a jelentőségét. Ebbe a csoportba sorolhatjuk még V. A. Lavrin előadását a párt szerepéről, A. J. Zevilov felszólalását a Lenin-kutatás jelentőségéről, valamint a Je. G. Gimpelszon által elmondottakat a hatalomra jutott munkásosztály helyzetéről. V. L Miller a hadsereg szerepének vizsgálata terén elért eredményekről számolt be. Szociális, nemzetiségi és politikai összetételének kutatása mellett különösen jelentősek azok a tanulmányok, amelyek az agrárforradalomban játszott szerepét elemzik. A második csoportba az egyes szovjet köztársaságok szakembereinek a beszámolói tartoztak. A grúz és a moldvai történészek fontos feladatuknak tekintik az emigráns „szakemberek” torzításaival folytatott polémiát. A lett és belorusz kutatók a front és a mögöttes területek forradalmi folyamatainak összefüggéseit vizsgálják. C. P. Agáján akadémikus az örmény diaszpóra és a forradalom viszonyát elemezte előadásában. A szocialista országokban folyó kutatómunkáról szóltak a külföldi vendégek előadásai, amelyek a harmadik csoportot képezik. Az oroszországi forradalom történelmi jelentősége, hatása az egyes országokban, az internacionalisták szerepe a szoyjethatalomért vívott küzdelemben, ill. az orosz hadifoglyok tevékenysége a magyarországi forradalmi átalakulásban. Ezek azok a legfontosabb problémakörök, amelyek az egyes szocialista országokban kapcsolódnak a NOSzF kutatásához. I. I. Mine összefoglalója eredményesnek ítélte a konferenciát. Kiemelte a nem proletár erők, a párt és a szovjetek viszonya kutatásának szükségességét. Elismeréssel szólt az orosz hadifoglyok szerepének feltárására irányuló magyarországi törekvésekről. Végül hangot adott annak az általánosan helyeselt álláspontnak, miszerint szorgalmazni kell a forradalmi időszak sajtóanyagának fakszimile kiadását. Menyhárt Lajos
