Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 31 megfeledkeztek arról — és éppen ebben állott Marx és Engels két fiatalkori műveid szent család és a Német ideológia jelentősége — hogy a filozófusoknak abból kell kiindulniok, hogy az általuk bírált vagy bírálandó filozófiának saját valóságukkal „való összefüggését, kritikájuknak a saját anyagi környzetükkel való összefüggését kutassák’".2 26 A valóság viszont — hangzik a továbbiakban az érvelés — „nem közvetlenül öröktől fogva adott, önmagával mindig egyenlő dolog, hanem iparkodás (Industrie) és a társadalmi állapot terméke, mégpedig abban az értelemben, hogy történelmi termék, számtalan nemzedék tevékenységének eredménye, amelyek közül mindegyik az előtte járónak a vállán állott, annak iparát és érintkezését továbbfejlesztette, társadalmi rendjét a változott szükségletek szerint módosította.”22 7 A materialista szemlélet nem lehet öncél, a gyakorlati materializmus megköveteli a fennálló, illetve idejétmúlt megváltoztatását.2 2 8 Olyan gondolatról van szó, amelyet évtizedekkel azelőtt, még 1813-ban Saint-Simon úgy fogalmazott meg, hogy az igazi filozófus olyan gondolkodó, aki ott „áll a gondolkodás csúcsán, onnan szemléli, milyen volt és milyenné váljék a világ. De nem csupán megfigyelő, hanem cselekvő személy is, elsőrangú fontosságú a szellem világában, mert arra vonatkozó nézetei, hogy milyenné váljék a világ, szabályozzák az emberi társadalmat”.22 9 Ebben a gondolatban rejlett Saint-Simon nagy vonzóereje, és erre utalt Comte is 1818-ban azokban a levelekben, amelyekben Saint-Simonnal való kapcsolata kezdetéről számol be.2 30 A fiatal Marxra és Engelsre is igen nagy hatást gyakoroltak a Saint-Simon-i, majd saint-simonista gondolatok. Mindkettőben nagyra becsülték, hogy túlmutattak a fennállón, éspedig olyan érzékeny vonatkozásokban is, mint a gazdaság.23 1 Éppen az utóbbi alapvető szerepének és társadalmi következményeinek növekvő figyelembevételével kellett túljutni azon a saint-simonizmuson, amely — írta Engels — az 1843-ban megjelent A társadalmi reform előrehaladása a kontinensen című cikkében2 3 2 „miután vakító meteorként magára vonta a gondolkodó emberek figyelmét, letűnt a társadalmi horizontról”.2 3 3 Engels tanulmánya egyébként a korabeli főbb eszmei irányzatok számbavétele és egyben egyéni számvetés is, megállapítván, hogy a francia társadalmi filozófusok, Saint-Simont is beleértve, mindkettőjük fejlődését csak egy ideig segíthették elő és a továbbiakban „ami a 216K. Marx — Fr. Engels,: A német ideológia a legújabb német filozófia kritikája képviselőinek: Feuerbachnak, B. Bauernak és Stirnernek személyében és a német szocializmus kritikája különböző prófétáinak személyében. Marx-Engels Művei. III. Bp. 1960. 22. (A továbbiakban: Marx-£ngels: Német ideológia.) 2 2 7 Uo. 26-27. 2 2 8 Uo. 26. 2 2 9Zsigmond: Saint-Simon. 108. 2 30 Zsigmond: Saint-Simon. 1938., 192-193. 2 31 Marx-Engels: X szent család. 30. — Marx-Engels: A német ideológia. 490-507. -A. Cornu: Karl Marx und Friedrich Engels. Leben und Werk. I. 1818-1844. Berlin. 1954. (A továbbiakban: Cornu: Marx und Engels. I. - A. Cornu: Karl Marx und Friedrich Engels. Leben und Werk. 1844-1845. (A továbbiakban: Cornu: Marx und Engels. II.) - Cornu: Marx und Engels. I. 63., 80., 380. - Cornu: Marx und Engels. II. 42., 48-49., 250. 2 3 2 £r Engels: \ társadalmi reform előrehaladása a kontinensen. Marx-Engels Művei. I. Budapest 1957. 479-494. 2 3 3 Uo. 481.
