Századok – 1979
Folyóiratszemle - Stroup Edsel Walter: Hungary in early 1848: the constitutional struggle against absolutism in contemporary eyes (Ism.: Niederhauser Emil) 349/II
TÖRTÉNETI IRODALOM 349 dokumentumok tükrében azt is érzékelteti, hogy a bakunyinisták miként léptek fel az Internacionálé és a Főtanács mellett, külön figyelmet szentel a francia-porosz háborúnak, annak, hogy az Internacionálé miként foglalt állást a háború ellen. E résznek ugyancsak sajátja, hogy a szerző nem zárja az eseményeket az ismertebb londoni konferenciával (1871) és a hágai kongresszussal (1872). Nagy figyelmet szentel e konferenciák és kongresszusok előzményeinek, idéz a levelezésekből (többek között Bakunyin és a spanyol vezetők levelezéséből), közli a bakunyinista kongresszusok (Jura, St-Imier) dokumentumait, majd az Alliance későbbi felhívásait, a belga szervezetek határozatait, s természetesen Engels ismertebb értékelését is az Alliance spanyolországi tevékenységéről. Megtalálhatjuk az anarchisták 1873-as genfi és 1874-1876-os berni és brüsszeli kongresszusának néhány dokumentumát ugyanúgy, mint az 1875-ös gothai német szociáldemokrata kongresszus dokumentumait. A III. rész kevésbé kiérleltnek tűnik. Ez a rész az 1877-1900-as korszakot öleli fel. A módszer és a cél hasonló volt — de hát a korszak már sokkal bonyolultabb, s a munkásmozgalom maga is összetettebb, gazdagabb. Amaro del Rosal megemlékezik az első nemzetközi kongresszusokról, az 1877-es genti, 1878-as párizsi, majd 1881-es londoni és churi kongresszusról, s több más az 1880-as évek derekán tartott nemzetközi találkozóról is — de az áttekintés ezúttal mégiscsak hiányos marad. Ez főként az egyes országok munkás- és szociáldemokrata pártjainak megalakulására vonatkozóan jellemző. Megtalálhatjuk az 1880-as francia munkáspárt alakulását jelző dokumentumot (a programtervezetet) - de miközben ez kétségtelenül fontos mozzanat volt az egész nemzetközi mozgalom életében, ennek előzményei, az 1878-79-es munkáskongresszusok szintén dokumentálhatók lettek volna. S emellett a francia mozgalom ilyen kiemelése indokolatlan, amikor teljességgel kimarad a német, osztrák, angol, belga, olasz, skandináv mozgalom dokumentálása - de még csak a spanyol PSOE megalakulásáról sem olvashatunk, csak annyiban, hogy Iglesias egy későbbi levelét találhatjuk meg az 1891-es nemzetközi kongresszusról. A szélesebb skálát itt a szerző olyanformán nyújtja, hogy külön megemlékezik a posszibilisták kongresszusáról, a keresztényszocia listák. első lépéseiről - s a másik oldalon Lenin első munkáiról, a munkásmozgalomba való bekapcsolódásról. Megmagyarázhatatlan ugyanakkor, hogy miközben az 1900 előtti munkásr? galom áttekintésénél a szerző nem szól Plehanovról - egy alfejezetet szentel Sztálinnak, ráadásul Beria egy régi munkája alapján. S mindezt egy 1975-ben megjelenő munkában! A kötetben több névelírás, pontatlanság is zavart okoz. Ezek a pontatlanságok az életrajzi és bibliográfiai mutatókat is jellemzik - bár ezek sok hasznos, kevésbé ismert elemet is tartalmaznak. A kötet jó ilusztrációs anyag egészíti ki. Jemnitz János EDSEL WALTER STROUP: HUNGARY IN EARLY 1848: THE CONSTITUTIONAL STRUGGLE AGAINST ABSOLUTISM IN CONTEMPORARY EYES (Buffalo - Atlanta, Hungarian Cultural Foundation. 1977. 261 1.) MAGYARORSZÁG 1848 ELEJÉN: AZ ABSZOLUTIZMUS ELLENI ALKOTMÁNYOS HARC A KORTÁRSAK SZEMÉVEL A fiatal amerikai történész tiszteletreméltóan jó szándékú munkája az 1848-as forradalomnak a márciusi törvények szentesítéséig tartó szakaszát vizsgálja, részletes eseménytörténeti áttekintésben, mint — ahogy a könyv címe is jelzi - az alkotmányos átalakulásért vívott küzdelmet. Nyilván felesleges valamiféle tartalmi ismertetést adni, hiszen az események nemcsak fő vonásaikban, hanem sokszor a legapróbb részletekig ismertek. A szerző a kiadott forrásanyagra támaszkodott, elsősorban természetesen Károlyi Árpád Fontes-kötetére, meg az ismert emlékiratokra, számos részlet tisztázásában a feldolgozások nyomán halad, a legfrisebb marxista kutatásokat felhasználva. Bőven idézi Blackwell angol konzul jelentéseit Pozsonyból, olykor amerikai diplomáciai anyagot is, felhasználja a régebbi angolszász feldolgozásokat is (különösen C. M. Knatchbull-H ügessen: The political evolution of the Hungarian nation c. kétkötetes munkáját), meg számos nem publikált angolszász doktori disszertációt. Forrásanyaga így részben szélesebb a nálunk használatosnál, részben viszont
