Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 27 lemy-Saint-Hiiaire francia akadémikus „A philosophia viszonya a természettudományokhoz és a valláshoz!' című könyvében,1 88 amelynek magyar nyelvű fordítása Péterfy Jenő előszavával a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg 1890-ben. „Akár Comte-ot lehetne inkább vádolni — írja Barthélemy-Saint-Hilaire hogy theológus volt, mert utolsó napjaiban egy olyan vallást eszelt ki, melynek éppoly kevéssé volt jövője, mint rendszere egyéb részeinek.”1 89 A vallásnak — vélekedik a szerző - politikai funkciói is vannak, és éppen Franciaország példája tanúsítja szerinte, hogy végül is sikerült a kereszténységet és a katolikus egyházat a fennálló rend elismerésére, sőt támogatására bírni? 90 188J. Barthélemy-Saint-Hilaire: A philosophia viszonya a természettudományokhoz és a valláshoz. Fordította: Péterfy Jenő. Bp. 1890. 189Uo. 31. 190Uo. 131-179. 191 Politikai és szociális enciklikák. XIX-XX. század I -П. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék, összeállította és szerkesztette Zsigmond László. Bp. 1970. - Ua. 1. 73-168. 1 92Uo. 211-227. - Zsigmond László: A kereszténydemokrácia körüli vita politikai értelme. A MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleménye. XX. 1-2. Bp. 1971. 34-37. 1 9 ’Politikai és szociális enciklikák. I. 169-209. 19 4 Kozári: Comte. I., IV. 195Uo. 2. 1 9 6XIII. Leo: Epistola encyclica ad universes episcopos catholici orbis de colenda S. Thomas philosophia. Roma 1879. 197Daniel-Rops: L ’Église des Révolutions. Un combat pour Dieu. Paris. 1963. 198Uo. 77. - Vö.: E. T. Gargan: Leo XIII. and the modern world. New York. 1961. 179-209. - J. C Livingstone: Modern Christian thought. From the Enlightment to Vatican II. New York. 1971. 385-417. 19 9 Kozári: Comte. 1.21. A fordulat XIII. Leó pápasága idején következett be, a katolikus egyház mint szellemi hatalom és az állam mint világi hatalom közötti munkamegosztás körvonalai bontakoztak ki a múlt század nyolcvanas éveiben?91 Új helyzet állót elő az ún. ralliement, vagyis a polgári társadalomhoz és rendszeréhez illeszkedés politikája meghirdetésével 1892 elején.192 Az egy évvel korábban közzétett Rerum Novarum kezdetű enciklika193 feladata éppen az lett volna, hogy korszerű lehetőséget nyújtson a világméretekben erősödő szocialista mozgalmak ellensúlyozására. A szocializmus szálláscsinálói közé soroltatott a pozitivizmus is, amelyben — írja Comte-ról szóló könyvében Kozári Gyula — „ ... többé-kevésbé a modern bölcselet minden tévedése helyet foglal,. . . ”l 94 és végeredményben nem más, mint „a socializmus bölcseleté”?9 5 A múlt és a jelen filozófiai tévtanaival szemben a katolikus egyház az Aeterni Patris kezdetű enciklika1 96 közzétételével 1879-ben korszerű katolikus filozófiai választ kívánt nyújtani. Az Aeterni Patris — írja ezzel kapcsolatban a 20. század egyik legtekintélyesebb egyházi történetírója L' Église des Révolutions. Un combat pour Dieu x 91 című könyvében „a kereszténység alapfilozófiájának szánt tomizmusnak volt szentelve, mint amely lehetővé teszi a kor nagy problémájának, a hit és értelem közötti problémának megoldását”? 98 Ugyanúgy, mint a metafizikai irányzat képviselői, a teológiai irányzat képviselői is a maguk igazolását vélték látni abban, hogy a pozitivizmus úgy a Saint-Simon-i, mint a comte-i változatában végsőfokon vallásba torkollt?99 éspedig logikája illetve az ember
