Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 311 A Direktórium megszervezte a tanácsválasztásokat, amelyek Felsőtanyán május 18-án, Alsótanyán június 1-én zajlottak le.47 A megválasztott 100 tagú Munkás Katona és Földműves Tanács június 10-én tartotta meg alakuló ülését s az újonnan alakított közigazgatási terület élére 3 tagú elnökséget, 10—10 tagú intéző bizottságot választott és jóváhagyta Szeged-Külváros új közigazgatási szervezetét. A választások alapján Udvardi és Czibula mellett Wallisch is tagja lett a 3 tagú elnökségnek, és Felsőtanyán ő került a mezőgazdasági ügyosztály, illetőleg bizottság élére is. A június 10-i ülésén Wallisch előadást tartott a Tanácsköztársaság céljáról és a tanácsok feladatairól; Wallisch, Udvardi és dr. Holló Jenő személyében ugyanezen az ülésen választották meg a Tanácskongresszus kiküldötteit 4 8 Az eltávozott szegedi Direktórium tehát feladatot talált magának, a munkásság vezetőiből a szegényparasztság vezetői lettek. Udvardi, Czibula és Wallisch érdeme, hogy Szeged-Külvárosaiban nem szünetelt a közigazgatás, működött az anyakönyvvezető,és előírták az iskolalátogatást, megszervezték a felnőttek szabad oktatását, a lakosságot ellátták közszükségleti cikkekkel, segélyezték az özvegyeket, árvákat, rokkantakat, s felajánlották erőforrásaikat a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege számára is.49 A Tanácskormány agrárpolitikájának alkalmazása és irányítása Szeged-Felsőtanyán Wallisch feladata volt. A 13 tagú Mezőgazdasági Bizottság Wallisch elnöklete alatt június 17-én tartotta meg alakuló ülését és rendszeresen ülésezett. Megválasztották a 3 tagú Birtokrendező Bizottságot, Wallisch megszervezte a gazda nélkül álló földek művelését, majd a Tanácskormány rendeletének megfelelően a cséplést és a betakarítást.50 A kormány agrárpolitikájának komoly hiányossága volt, hogy a kistulajdonban lévő mezőgazdasági üzemtől való félelmében földosztás helyett termelőszövetkezetek alakítását tűzte ki célul.51 Ez az agrárpolitika Wallisch erőfeszítései ellenére Szeged-Külváros kerületeiben is csalódást okozott, mivel a birtokok zöme 110 holdas kisparcella, illetve várostól bérelt föld volt. Sem a várt földosztásra, sem szocializálásra nem került sor, a birtokviszonyok változatlanok maradtak. Wallisch Tanácsköztársaság alatti tevékenységének igen fontos állomása volt a június 12—13-ig ülésező pártkongresszuson való részvétele. A kongresszuson két fő kérdés körül folyt a vita: 1. a proletárdiktatúra gyakorlásának módja, 2. az egyesült párt végleges neve.52 Wallisch a kommunisták, centristák és a jobboldali szociáldemokraták egymás közti vitájában és harcában a kommunisták mellett foglalt állást. „Arra kérem az elvtársakat, hogy ne fogadják el véglegesen a programot, mert túl későn kaptuk és nem foglalkozhattunk vele olyan alaposan, ahogyan kellene — mondotta Wallisch felszólalásában. Ami a proletárdiktatúra kezelését illeti, arra nézve utal arra, hogy akik Szegedről kiszorultak a tanyákra, éppen a legveszélyesebb helyre, volt alkalmuk tapasztalatokat gyűjteni. Mindent szépen akartak csinálni és az eredmény az lett, hogy 9* 4 7CsmLt Szeged Külvárosi Direktórium L Jegyzőkönyvek XVI-10 1; XVI 101-3. 48Uo. 49Gaál: i. m. 122-123; Újlaki: i. m. 74;CsmLt Szeged Külvárosi Direktórium iratai. 50CsmLt. Szeged Külvárosi Direktórium iratai I. Jegyzőkönyvek XVI-101; VIII. Mezőgazdasági ügyek XVI-101 -6. 51 Hajdú: 1919. 377-387; Oltvai Ferenc: A szocializált nagybirtok Csongrád megyében. 1919. április-augusztus. Levéltári Közlemények. 1959. 334-359. 5 2Hajdú: 1919. 247-268.
