Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 307 bizottság álláspontjának megfelelően a vallást magánügynek nyilvánította, és a vallásoktatást az iskolában betiltotta. A kultúrbizottságnak a szegedi iskolák megreformálására vonatkozó egyéb terveiről és személyi javaslatairól a sajtó részletesen beszámolt. Az egészségügyi bizottság Szeged közegészségügyének megjavítása érdekében a többi között tervbe vette gondozó intézetek felállítását a tuberkulózis, nemibetegség és fogbetegségek leküzdésére, és javaslatokat dolgozott ki a lakosság fürdőzésére vonatkozóan is?5 A Szegedi i Őrös Üjság március 25-i számának „Hírek” rovata közölte „propagandaszeminárium” megnyitását mindazok számára, akik magukban agitatori képességet éreznek, ismertette a sajtótermékek előzetes cenzúrájára vonatkozó rendeletet, beszámolt a szegedi újságírók szabad szervezetének üléséről, amely egyhangúan csatlakozott a Szocialista Párthoz. A szegedi sajtó megkezdte a Forradalmi Kormányzótanács első rendeletéinek a publikálását, a Délmagyarország közölte az Orosz Bolsevik Párt VIII. Kongresszusának Lenin által aláírt üzenetét a Magyar Tanácsköztársaság kormányához.2 6 A proletárdiktatúra elvi kérdéseit tárgyaló cikkek közül kiemelkedett a Délmagyarország-banközöh „Forradalmi Kis Káté” Juhász Gyula összeállításában. „Milyen a magyarországi proletárdiktatúra? ” - tette fel a kérdést a Kis Káté 5. pontja. „A magyarországi proletárdiktatúra békés, vértelen és végső győzelme minden lehetőségével bíztató önvédelmi intézkedése a magyar dolgozók összességének, amely a történelem szükségszerű következménye és logikusan kapcsolódik bele abba a diadalmas világforradalomba, amely Európa keletéről 1917 tavaszán elindult és amelyhez fogható eseménye az emberiségnek nem volt eddig a kereszténység elteijedése óta” — válaszolta a költő,27 a város szülötte. 2 5Uo. 214-215. 2 6 Délmagyarország. 1919. márc. 25. 2 7Uo., lásd még Péter László: Juhász Gyula a forradalmakban i.m. 2BVDCsMMT. 289. 2 9 Szegedi Vörös Újság, 1919. márc. 26. 30Gaál: i. m. 213. A Direktórium terve a lakásnyomor enyhítésére néhány napon belül határozottabb körvonalakat öltött. A március 26-án nyilvánosságra hozott program lényege az volt, hogy senkinek nincs joga 3 szobánál nagyobb lakásra, amíg lakásínség van. Kimondotta, hogy a lakáshivatal tárgyaló bizottságában mint ülnök csak proletár foglalhat helyet.2 8 Március 26-án megkezdődött a rendőrség újjászervezése és kibővítése. A proletár hadsereg népőrségét, Vörös Őrségét a rendőrség régi személyzetéből és katonaviselt szakszervezeti munkások bevonásával kívánták megszervezni.2 9 A Direktórium rendeletet adott ki a földek kötelező műveléséről. A sajtóban március 27-én közzétett, Wallisch által is aláírt rendelet a földművelésügyi népbiztosság távirata alapján felhívta a földbirtokosokat földjeik kötelező művelésére, ellenkező esetben a forradalmi törvényszék súlyos büntetését helyezte kilátásba.30 Március 26-án városszerte pártnapokat tartottak. A Szegedi Vörös Üjság-Ьъп közölt felhívás minden párttagnak kötelességévé tette, hogy a lakóhelyéhez legközelebb eső kerületi pártszervezetben jelenjen meg, és a gyűlésen vegyen részt. De március 26. a szegedi proletariátus számára a forradalmi építőmunka utolsó napja volt. A franciák nem nézték tétlenül a munkásosztály hatalmának kiépülését. A Direktóriummal kötött megállapodás óta jelentős katonai túlerőt koncentráltak Szegeden, és
