Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 25 tudományos módszer szükségszerű alapjának tisztázása) és a későbbi, »Positive Polity« (ezen módszer célját szolgáló új társadalmi rendszer körvonalazása) között . .. 75 Az új társadalmi rendszer viszont természetszerűen „foglalt magában valláselméletet mint » a társadalmi köteléket« megteremtő meggyőződések és rituálék fontos rendszerét, valamint javaslatokat, hogy miként lehet ezt úgy alakítani, hogy egyezzen a tudományos és ipari társadalom bonyolultságaival. És... ez az új társadalmi rendszer új intézményes rendet ígért az emberek érzelme, gondolata és tevékenysége összekapcsolására minőségileg új kollektív feltételek között.”1 76 Comte-ot — írja Fletcher — az teszi még mindig időszerű’ ve, hogy már a társadalom újjászervezéséről szóló tervezete „szem előtt tartotta azokat a komplex, valóságos kérdéseket, amelyek valójában az ipari kapitalizmus válságának elkerülhetetlen és fontos aspektusait jelentik; olyan kérdésekét, amelyekre nekünk is figyelmet kell fordítanunk. Ez eléggé Comte időszerűsége mellett szól a bennünket most érintő problémákat illetően.”1 7 7 Comte időszerűségét csak növelheti Fletcher szerint, hogy Comte alapvető gondolatait tartalmazó első írások mindegyike „tizenhat évvel korábban jelent meg Marx korai írásai előtt, húsz évvel a Kommunista Kiáltvány publikálása előtt; huszonkét évvel Spencer Social Statics-^ előtt, és természetesen sokkal régebben (ötven év körül) a Principles of Sociology-ja előtt és Tönnies, Durkheim, Weber, Hobhouse és mások még későbbi munkája előtt. . . ”178 Sorba véve az említetteket, de főleg Marx, Durkheim és Weber munkásságát összevetve Comte-éval1 7 9 Fletcher elsősorban a pozitivizmus és a marxizmus közösnek vélt motívumaival és megállapításaival foglalkozik, hogy végső fokon arra a következtetésre jusson, hogy alapvető különbségek vannak a két irányzat között.180 Közéjük tartozott — Fletcher szerint — mindenekelőtt és általában az, hogy „miközben hangsúlyozta a munkának gyakorlati hatását természetre, tulajdonra és tőkekeletkezésre, osztályra, osztályellentétekre és új ipari viszonylatokra, Comte nem hangsúlyozta túl akár annak méretét, hogy egyedül és alapjában mennyire volnának konfliktusokkal telítettek, akár jelentőségüket — a társadalmi változás magyarázatában — minden másnak kizárásával”.181 Arról volt szó - részletezi Comte álláspontját Fletcher — , hogy az elidegenülés nem szükségszerű, a tőke és a munka képviselői között a kölcsönös együttműködésen alapuló ún. partnership, vagy társas viszony révén létrejöhet az az ideális ipari társadalom, amely minden tagja számára jólétet tud biztosítani. A marxizmus — hangzik Fletcher évrelése — bár a pozitivizmus számos elemét tartalmazza, tulajdonképpen az idejétmúlt kritikai szakasz terméke, amely nem képes választ adni az ipari társadalmat fenyegető veszélyekre, sőt azokat csak növeli.1 82 175Uo. 8. 176Uo. 14. 177Uo. 15. 17 8 Uo. 9. 179Uo. 52. 180Uo. 52-56. 181Uo. 56. 182Uo? 57-58., 246-248.
