Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 293 Február 9-én, az SzDP kongresszusával egyidejűleg Szegeden is több gyűlés zajlott le. A felső- és belvárosi kerületi pártszervezetek vezetőségkiegészítő gyűlést tartottak; tanácskoztak a háztartási munkásnők, hajómunkások, gépészek, nyomdászok, szabók.102 Február 10-én a festőmunkások hetigyűlése fontos határozati javaslatot fogadott el és terjesztett az összvezetőség elé: „A szegedi festőmunkások II. 10-én tartott ülésén rosszallásának adott kifejezést amiatt, hogy a szociáldemokrata párt nagyon erélytelenül vezeti a pártot a kitűzött cél felé. Követeli a festőmunkásság, mivel benn akar maradni a pártban, hogy a szocializálás felé igen erélyesen haladjon, a nagy vagyonokat egy bizonyos, a jó megélhetéshez szükséges összegen felül kártérítés nélkül vegye köztulajdonba, hogy ezáltal már eleve kivegye a méregfogát a már elég nyíltan működő ellenforradalmároknak, akik csakis a kezükben levő nagy vagyon segélyével dolgozhatnak. Kérjük az elvtársakat ezen határozati javaslatunkat megtárgyalni és magukévá tenni.”103 Az SzDP február 9-i kongresszusa és a kommunisták kizárására vonatkozó határozata élénk visszhangra talált a munkások körében. Jelentős munkástömeg hangulatának adott kifejezést a famunkások szakszervezetének február 23-i gyűlése, amely emiatt bizalmatlanságot szavazott az SzDP szegedi vezetőségének. A bizalmatlansági indítványt Kovács Péter vetette fel. indítványozza, hogy ne vegyék tudomásul az országos munkáskongresszus azon határozatát, mely szerint a kommunistákat ki kell zárni a szakszervezetekből. Nem szabad egész pártot kizárni, mert ezáltal megélhetésüket tesszük lehetetlenné. A burzsoát kell kiközösíteni” ... A közgyűlés egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott a szegedi pártvezet őségnek,és kimondta, hogy a famunkások szakszervezete nem veszi tudomásul az SzDP kongresszusának határozatát.1 04 1919 márciusában a szegedi munkásmozgalom eseményei is a néphangulat forradalmasodásáról, a szocialista forradalom közeledéséről tanúskodtak. Március első napjaiban Szeged fontos politikai esemény színhelye lett. A politikai hatalom teljes meghódításáért eddig elszigetelten harcoló Alföldi Munkástanácsok kapcsolatba léptek egymással, és Szegeden megtartották kongresszusukat.105 A kongresszus összehívását február közepén a Szegedi Munkástanács egyik ülésén a kiskunfélegyházi küldöttség kezdeményeié. Indítványára elhatározták, hogy az ország élelmezési ügyeinek megbeszélése céljából Szegeden egybehívják az Alföldi Munkástanácsok tagjait.106 A kongresszuson Pest, Csongrád, Csanád, Hajdú és Jásznagykun-Szolnok vármegyékből 74 község és város - természetesen Szeged is — képviseltette magát 172 kiküldöttel.107 A küldöttek március 1 -én Olejnyik József elnöklete alatt Szegeden előkészítő ülést tartottak, amelyen a másnapi kongresszus elé terjesztendő politikai és gazdasági határozatok szövegét ismertették, és javaslatot tettek a tisztikar megválasztására és a programra vonatkozóan. Megállapodtak, hogy a kongresszus az esetleges külön indítványokon kívül tárgyalni fogja: a munkástanácsok egymáshoz való viszonyát, az élelmezés kölcsönös biztosítását, árak szabályozását, állást foglal az ellenforradalmi akciók ellen.10 8 1 0 2 Újlaki: i. m. 24. 103VDCsMMT. 220-221. 10 4 MMTVD. 5. kötet, 549-550. 1 0 * Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918-1919-ben. Bp. 1958. 135 — 136. 1 06 Délmagyarország, 1919. febr. 13. 1 0 7Népszava, 1919. márc. 7. 1 0 8 Dél magyarország, 1919. márc. 2., Szegedi Napló, 1919. márc. 2. 8 Századok 79/2
