Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 291 Mi megmondjuk az igazat. Marx mondja, aki elösmeri a nemzetköziséget, az kommunista. Tartsuk meg továbbra is az egységet. . . Amikor a szocialista pártba beléptem, elsőnek a Kommunista Kiáltványt adták a kezembe. Én elolvastam és meg is szívleltem . . .”9 1 A jelenlévők Wallisch javaslatára a február 14-én lefolytatott új vezetőségválasztás során Meszli Erzsébetet választották meg a szervezet elnökének.92 91 Uo. 92Uo. 9 ’Szeged és Vidéke, 1919. febr. 7. 94Uo. 9 ’Szegedi Napló, 1919. febr. 8. Az SzDP életében jelentős eseménynek ígérkezett a párt 1919. február 9-re kitűzött kongresszusa. A szegedi szervezet február 6-án a Kas- szálló nagytermében tartotta meg a kongresszus előkészítésére és a küldöttek megválasztására hivatott összvezetőségi ülését. Az ülésen, amelyen 4-500 vezetőségi tag jelent meg és hajnalig tartott, Wallisch mondott beszédet. Foglalkozott a politikai helyzettel, a szakszervezeti mozgalommal és speciálisan szegedi vonatkozású dolgokkal. Wallisch beszédét a szegedi lapok „tartalmasnak és nagyszabásúnak” minősítették, de annak csak az SzDP taglétszámának alakulásával foglalkozó részeit hozták le részletesebben. Wallisch bejelentette, hogy ez idő szerint 32 154 tagja van Szegeden az SzDP-пек. 93 A számok a vezetőséget, a gyűlést és a szegedi közönséget is meglepték. „A szocialista eszméknek Szegeden való gyors teijedése a pártvezetőség erős agitálása mellett nem volt ismeretlen, de hogy ilyen hatalmas arányban növekszik napról napra a párt híveinek száma, azt még a beavatottak sem tudták pontosan. A pártban ezzel kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a hatalmi viszonyt Szegeden lényegesen befolyásolja a szocialista tábor ekkora gyarapodása. Szeged egész lakosságát, a tanyáknak leszámításával 80 000 főnyire lehet tenni. Ha ennél a számnál tekintet nélkül hagyjuk az idegeneket, akkor kitűnik, hogy 32 154 ember abszolút többséget jelent. Vagyis a politikai hatalom gyakorlásában a szociáldemokrata párt a többségi akarat jogalapján állhat”94 — mondotta Wallisch. A budapesti kongresszusra megválasztott küldöttek között volt Wallisch Kálmán, Szabó János, Nemes Lajos, Stéhli István, Wallischné.9 5 Az SzDP február 9-én megtartott rendkívüli országos kongresszusán Budapestről 344, vidékről 300 megbízott vett részt. A kongresszus „Az ország helyzete és a szociáldemokrata párt” címmel a forradalom teremtette helyzettel foglalkozott. A referátumot Weltner Jakab tartotta. „A kormányban nem részt venni, egyenlő lenne az árulással, de hogy tiszta szocialista kormány vegye kézbe az ügyek intézését, arra még nem érkezett el az idő. Éppen így nem érkezett el az ideje annak, hogy a termelőeszközöket államosítsuk. Az októberi forradalom még nem jelenti a szocialisták győzelmét. A régi rendszer oszlopai nem tudnak sorsukba beletörődni, az ellenforradalmi mozgalom itt-ott feltűnik és a helyzet már-már az, hogy a kormánynak kötelessége volna az egész hivatali apparátust nyugdíjának elvesztésével elcsapni. Ahol a munkásság munkanélküli segélyt kap, annak az országnak el kell pusztulnia. Éppen ezért meg kell változtatni a kapitalista termelési rendet, mert amíg kapitalizmus van, addig nincs demokrácia. Nem szabad elítélni az igazi kommunista mozgalmat, mert az oroszországi kommunisták sokkal közelebb állnak hozzánk, mint a világ bármely burzsoáziája. A kongresszust azonban nem Kun Béla és
