Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 283 December 31-én a KMP szegedi tagjai értekezletre jöttek össze, ahol Somló Dezső budapesti kiküldött ismertette a világforradalom eseményeit,és kifejtette, hogy Szegeden, ahol már nagy számban vannak kommunisták, akik a KMP törekvéseivel egyetértenek, létre kell hozni a párt szervezetét. A megjelentek nagy lelkesedéssel fogadták a felhívást, és nyomban megválasztották a pártszervezet vezetőségét. Erről az eseményről csak a Vörös Újság adott tudósítást. December 31-ét kell tehát tekintenünk a KMP szegedi szervezete megalakulása napjának.52 A szegedi SzDP izgalmas újévre ébredt. A KMP fellépése új helyzet elé állította. Számításba kellett vennie a lehetőséget, hogy ellenzéki tagjainak egy része mégiscsak elhagyja, a társadalom többi elégedetlen elemét is maga köré tömörítő új kommunista munkáspárt megerősödik, s megtöri az SzDP-пек a munkásmozgalomban elfoglalt eddigi monopolhelyzetét. Az SzDP tehát január 1-én délelőtt a Tisza szálló nagytermébe összvezetőségi ülést hívott össze azzal a céllal, hogy tisztázza a bolsevizmussal szemben követendő eljárását. Angyal Gyula budapesti kiküldött előadása és hosszú vita után az összvezetőség határozatilag kimondotta: „a szociáldemokrata párt a kommunista párt pártszakadási tevékenységét helyteleníti és azzal magát nem azonosítja annál inkább, mert a kommunizmus már elejétől fogva a szociáldemokrata párt alapvető programja és csupán más úton óhajtja elérni, mint a kommunisták. A pártvezetőség kimondja, hogy aki a kommunista pártba belép, azt kizárja tagjai sorából és azok a szakszervezetben nem maradhatnak benne’’. Az ülés végül azt is kimondotta, hogy sürgős előterjesztést tesz a budapesti pártvezetőségnek, hogy hívjon össze minél előbb országos pártértekezletet, amely a földbirtokreform ügyében állást foglal. A szegedi pártszervezetnek ugyanis az volt a véleménye, hogy a földbirtokreform-tervezet nem elég radikális, és szükségesnek tartja e nagy fontosságú ügy újból való megvitatását, és egy új, radikálisabb tervezet kidolgozását.5 3 A munkásmozgalom helyi sajátossága volt, hogy a kommunistákat kizáró határozat több mint egy hónappal megelőzte az SzDP februári kongresszusának ilyen értelmű határozatát, helyi sajátosság, hogy az SzDP a kommunisták elleni fellépéseit más kérdésekben valóban radikális állásfoglalással kapcsolja össze, hogy a kommunisták elleni harca március 21-ig egybefonódik a helyi SzDP, elsősorban Wallisch érvelésével: ha más úton, de az SzDP is kommunizmust akar. 5 2 Vörös Űjság, 1919. jan. 11.; Dégi István, Tamasi Mihály: Mikor és hol alakult meg a KMP szegedi szervezete? Délmagyarország, 1974. febr. 23. 5 ’Szegedi Napló, 1919. jan. 3.; Délmagyarország, 1918. jan. 3.; Igazság, 1919. jan. 1., jan. 9. A január 1-i kommunista gyűlésen Somló Dezső és újból Rákosi tartottak előadást. A kommunisták az emelvény előtt s a közelben helyezkedtek el, hogy a vezetőket minden „terrorral” szemben megvédjék. A szocialisták ellepték az egész termet, készen a gyűlés megzavarására és közbekiáltásokra: mennyi a szónok napidíja, volt-e a harctéren, mennyi orosz pénzt kapott? Eleinte úgy látszott, a kommunisták vannak többségben, amidőn azonban Somló az SzDP bírálatára tért, felborult a rend, a gyűlés az SzDP-t ünnepelte, majd a kommunisták Angyal Gyulát akadályozták szónoklatának elmondásában. Ekkor az SzDP vezetői kiadták a jelszót, ki kell vonulni a teremből a Feketesas utcába, ahol a szocialisták fognak gyűlést tartani.
