Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖMEGBÁZISA 267 zótanácsot és annak politikáját támogató vezetők száma is megcsappant. Több szociáldemokrata vezető lemondott megbízatásáról, néhányan a birtokos parasztsággal és a polgársággal (vagyis az ellenforradalommal) kötendő szövetségtől reméltek kibontakozást. Ebben a válságos helyzetben jelent meg a Hadügyi Népbiztosság sorozási rendelete, amely a Forradalmi Kormányzótanácsnak a dolgozók védkötelezettségét kimondó május végi CIX. sz. rendeletét konkretizálta, egyelőre csak a Duna bal partján fekvő területekre vonatkozó érvénnyel. A rendelet szerint a bérmunkást alkalmazó üzem- és üzlettulajdonosok, földbirtokosok és gazdagparasztok kivételével minden 18 és 45 év közötti férfi köteles volt a sorozáson megjelenni, s a későbbiekben — ha erre a bizottság fizikailag alkalmasnak találta — a Vörös Hadsereg kötelékében katonai szolgálatot teljesítem?41 Néhány nappal később, június 17-én hangzott el a Tanácsok Országos Gyűlésén Hamburger Jenőnek az a beszéde, amelyben a terméselőrejelzések alapján a jövő évi gabona fejadagokat egységesen 72 kg-ban állapította meg. A földművelésügyi népbiztos bejelentette, hogy a családtagok 72 kg-os fejadagjain felüli termést minden termelőtől (körülbelül tehát a 2 kát. h. bevetett gabonaterülettel rendelkező parasztoktól felfelé) rekvirálni fogják.142 A sorozási rendelet és Hamburger bejelentése a legkomolyabb és legveszélyesebb Duna-Tisza közi, s egyben vidéki ellenforradalom kirobbanásának közvetlen okai lettek. A Duna melléki ellenforradalom eseményei és jellemzői — viszonylag hosszú időtartama (június 18-tól 25-ig), nagy kiteijedése (Tolna megye keleti és Duna-Tisza köze nyugati járásai), az ellenforradalmárok (zömmel birtokos parasztok) nagy száma és elszántsága, a munkásrétegek, s különösen az agrárproletárok passzivitása és közömbössége, végül a vörösőrségek megbízhatatlansága — igen élesen és a maguk kézzelfogható valóságában bizonyították, hogy a Tanácsköztársaság tömegbázisa áprilishoz képest valóban jelentős mértékben leszűkült, s hogy a pillanatnyi helyi erőviszonyok az ellenforradalomnak kedveztek? 43 Az osztály-erőviszonyok megváltozását, a forradalom áprilisi bázisának „visszahódítását” és kiszélesítését a Tanácsköztársaság országos és helyi vezetői júliusban kísérelték meg. 1 41 Az alaprendeletre: Tanácsköztársasági Törvénytár. IV. k. 19 20, a Hadügyi Népbiztossag végrehajtási utasítására: HIL. Budapesti katonai kerületi parancsnokság. Szervezési ir. 27 116. sz. 111/5. 218. It-ij. 142 A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója. Bp. 1919. 53. Hamburger beszédét és beszédének vitáját közli még: Népszava, 1919. jún. 18. 2-4. 143A Duna melléki ellenforradalom eseményeire és jellemzőire részletesebben lásd Romsics Ignác: A Duna melléki ellenforradalom. Valóság, 1977/1. 18-35 és uo. 1977/2. 56-68.
