Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
236 ROMSICS IGNÁC nyugtalanították, ők elsősorban mégis a földosztás elmaradása miatt keseregtek. A közép- és nagybirtokok állami tulajdonbavételét kimondó rendelet keceli fogadtatásáról a következőket jelentette Landler két politikai megbízottja, Csuka Béla és Kitanits Imre: . ismertetni akartam a földreformról szóló XXXVIII. számú rendeletet. 1. pontban foglalt rendeletet („Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat/’ — R. I.) szívesen fogadták, csak amikor a 2. paragrafust („Minden közép- és nagybirtok minden tartozékával [. . .] a proletár állam tulajdonába megy át” — R. I.) ismertettem, rettenetes viharban törtek ki és le a kommunizmussal, le a csirkefogóval, tartóztassátok le a gazembert, nem engedünk az állam tulajdonába semmit és hasonlöktek . . .”.23 Noha ennek egyéb jeleit nem őrizték meg a források, nagyon valószínű, hogy az agrárrendelet elvontsága és a földosztás megtiltása már ezekben a napokban és másutt is kedvezőtlenül befolyásolta a parasztság alsóbb rétegeinek és a forradalomnak a viszonyát. A március végi és április elejei napokban az agrárrendelet mellett különösen az egyházi iskolák állami kezelésbe vételével és a papi tanárság felszámolásával kapcsolatos kormányzótanácsi rendelet, valamint az iskolai hitoktatás megszüntetését célzó helyi (kalocsai, dunavecsei, kecskeméti, kiskunfélegyházi, kecskeméti, nagykőrösi, kiskőrösi stb.) törekvések váltottak még ki komolyabb és szélesebb körökre kiható nyugtalanságot. A Kormányzótanács alaprendeletét természetesen kevesen olvasták, annál többen suttogták és adták tovább a papoktól, kántoroktól, harangozóktól és keresztényszocialistáktól eredő rémhíreket, miszerint ez csak az első lépés, s ezt a „családi tűzhelyek felbomlasztása”, a szabadszerelem elrendelése, s a templomok bezárása fogja követni. Akadtak emberek, akik tudni vélték, hogy ezentúl nem lehet „Dicsértessékkel” köszönni, s hogy az apácákat bordéiynőkké képezik át.24 A Duna—Tisza közi lakosság, s különösen a parasztság többsége - ha nem eszével, hát érzelmeiben és szokásaiban - vallásos, s papjai által befolyásolható volt. Ezért a rémhírek által sokszor eredeti tartalmuktól meg is fosztott rendeletek ellenséges fogadtatása tulajdonképpen természetesnek tekinthető. „Nem engedem sem én, sem a nép, hogy a vallást kiszorítsák az iskolából” — hurrogta le április 6-án Kiskőrösön a szónokló hadügyi politikai megbízottat a hallgatóság egyik tagja. A tömegen „izgalom vett erőt”, s kiabálni kezdték: „a gyerekekből csavargó lesz”! A gyűlés a szónok lefegyverzésével és elzavarásával ért véget.2 5 Kiskunfélegyházi karhatalom csillapította le a hasonló okokból zajongó és elégedetlenkedő kiskunmajsai lakosságot, de Kiskunfélegyházán is akadtak papok és keresztényszocialisták, akik . meg nem érdemelt befolyásukat arra használták fel, hogy a proletárság tömegébe becsempésszék a vallási türelmetlenséget, es a vallás elleni izgatás mérgező konkolyait elhintsék abban a táborban, amely a szociális eszméktől nincs még egészen átitatva . . .”26 Érthető okokból különösen nagy volt a felháborodás Kalocsán és környékén, de Landler két megbízottjának szűkszavú 2 3PIA. 642. f. 1919 - IV - 742. ő.e. III. köt 269. (A közbeékelt idézetek a rendeletből valók.) 24A Kormányzótanács alaprendeletére: Tanácsköztársasági Törvénytár. I. 39-40, az iskolai hitoktatás megszüntetésével kapcsolatos helyi törekvésekre pl.: Félegyházi Proletár. 1919. márc. 30., PIA. 606. f. 3/41. ő.e. (XIV. köt.) 1131. fol., P. Lányi Ede: Vörös naplóm. Pécs. 1932.3. stb; a rémhírekre: Félegyházi Proletár. 1919. ápr. 13. és PIA. 619. f. 1/1920 - B. 1629. ő.e. 2 5 PIA. 609. f. 12/3. ő.e. 2 6 Félegyházi Proletár. 1919. ápr. 10. és ápr. 13.
