Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖMEGBÁZISA 231 hírének hallatán a szociáldemokraták kiseb b-nagy óbb csoportjai minden különösebb teketória nélkül maguk mondták ki a helyi uralmi változást, s a direktóriumokat vagy intéző bizottságokat is maguk közül választották. A kiskunfélegyházi direktórium Iványi Sándorból, a város szociáldemokrata kormánybiztosából, Héderi Antalból, a szociáldemokrata pártszervezet elnökéből és Sajber Károlyból, a szociáldemokrata Munkástanács elnökéből állt. Cegléden szintén vezető szociáldemokratákból (élükön Urbán Pállal) alakult meg a direktórium. S noha Kiskunhalason nyíltan, Kecskeméten pedig titkosan működött kommunista pártszervezet, március 22-én ebben a két városban is kizárólag szociáldemokraták álltak a közigazgatás kormányrúdja mellé. Kecskeméten 15 tagú, Kiskunhalason ismeretlen létszámú direktórium alakult.2 2 Félegyházi Proletár, 1919. márc. 30., Dokumentumok az 1918-19-es forradalmak Duna- Tisza közi történetéhez (a továbbiakban: Dokumentumok). Szerk. Romsics Ignác. Kecskemét, 1976. 410-413. Iratok Pest megye történetéhez. 1918-1919 (a továbbiakban: Iratok). Szerk. dr. Csicsay Iván, Göndics Zoltán, dr. Kende János, Koltai Sándorné, dr. Lakatos Ernő. 1969. 189-191. és Szabó Miklós: az 1919-es proletárdiktatúra és előzményei Kiskunhalason. In: Proletártavasz, 62-63. ’Dokumentumok, 357-358. 4 Kecskemétre: Dokumentumok, 363-364. és Békevári Sándor: A Magyar Tanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten. (Kézirat, megjelenik a Cumania VI. kötetében, Kecskeméten.) Kiskunhalasra: Bács-Kiskun megyei Levéltár (a továbbiakban B-KmL.) Kiskunhalas. Munkástanács jkv-e. 1919. márc. 25. és Szabó Miklós: i. m. 63. Vö. Löwy Ödön: Az emigráció kupecei. Bécs. é.n. A kiskunhalasi és kecskeméti hatalomátvétel egyértelműen szociáldemokrata jellegének okai a fővárosban történtek pontos ismeretének hiánya és a helyi erőviszonyok voltak. A kommunisták nem kaptak (mert az idő rövidsége miatt nem kaphattak) előrejelzést március 21-ről, a szociáldemokraták pedig a februári és márciusi szociáldemokrata törekvések folytatását látták az eseményekben, s egyelőre nem gondoltak a budapesti pártegyesülés helyi konzekvenciáira. Világosan kiderül ez a kecskeméti szociáldemokraták hatalomátvételről tudósító március 22-i plakátjából, amely ugyan közli a kommunistákkal való egyesülést, sőt a világforradalmat és a proletárdiktatúrát is élteti, az események lényegét mégis így adja vissza: „A polgári kormány lemondott. Az ország vezetését a szociáldemokraták vették át [. . .] Éljen a világot megváltó szociáldemokrácia.”3 A szociáldemokraták és a kommunisták helyi szövetségre lépésére, s a direktórium ennek megfelelő átalakítására Kiskunhalason március 25-én, Kecskeméten 26-án került sor. Az új kiskunhalasi direktórium négy szociáldemokratából és a kommunista pártszervezet titkárából, Hódi Gézából állt. Valószínűleg szoros összefüggésben azzal, hogy Szamuely Tibor éppen 26-án reggel érkezett a városba, az új kecskeméti direktórium mindhárom tagja (Buday, Német, Richter) kommunista lett. A leváltott szociáldemokrata direktórium tagjai a városi tanács egy-egy ügyosztályának, ill. referenciájának az élére kerültek, s a továbbiakban a három tagú kommunista direktórium elvi irányítása mellett dolgoztak. Lowy Ödön, a város szociáldemokratáinak egyik legrégibb és legbefolyásosabb vezetője az átszervezéssel párhuzamosan visszavonult a helyi politikai élettől, rövidesen Pestre, majd követve a fővárosi jobboldali szociáldemokrata vezetők egy részét, Bécsbe távozott. Példája sem Kecskeméten, sem a többi mezővárosban nem talált követésre.4 A falusias mezővárosok többségében, így Kiskőrösön, Kalocsán, Kiskunmajsán, Dunapatajon, Lajosmizsén és a Pesthez vagy a mezővárosokhoz közel fekvő falvakban 4*
