Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
AZ 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 223 kiépíteni.126 A munkásegyetem mellett sok munkás látogatta más egyetemek, főiskolák nyilvános előadásait is. A munkás- paraszt-, kispolgári származású fiatalok egyetemre bejutását könnyítette meg egyrészt a diáknyomort megszüntető diákszociális politika,12 7 másrészt az iskolai előképzettség megkötöttségeinek lazítása tehetséges munkás- és parasztgyermekek egyetemi felvétele révén. A véleménynyilvánításra felkért karok nem fogadták kedvezően az utóbbi eszmét; nyilván az egyetem nívóját féltették tőle. Ez az aggodalom alaptalan volt; a szociális és a tanulmányi érdeket össze lehetett volna egyeztetni. Erre enged következtetni az orvosi kar álláspontja, amely az előírt iskolai végzettségtől hajlandó volt eltekinteni, de ezt egy igen szigorú, meg nem ismételhető felvételi vizsgával kívánta pótolni. A felvételi vizsga a természettudományoknak esetenként kijelölt részeit, a latin tudást és egy modern nyelv teljes ismeretét követelte volna meg.128 A Közoktatásügyi Népbiztosság az egyetemi felvétel megkönnyítése érdekében eltörölte az érettségit.129 Az egyetemi hallgatók szociális összetételének javítására irányuló terv végül is csupán a középiskolai tanárképzésnél valósult meg. A Tanácsköztársaság végnapján kibocsátott rendelet lehetővé tette bármely középiskolát végzett növendék felvételét a középiskolai tanítóképző (tanárképző) főiskolára. Az esetleges hiányokat a főiskolának előkészítő tanfolyamokkal, vizsgákkal kellett pótolni. A középiskolai végzettség nélkül jelentkezőket minden esetben vizsgának vetették alá.130 E kezdeti és szűkkörű intézkedéseknek is lett annyi hatása, hogy a bölcsész- és az orvosi kar szociális összetétele kezdett megváltozni, és a hallgatói létszám is növekedett, a bölcsészkaron pl. kétszeresére. (Ebben a számban azonban bennfoglaltatik a frontról hazatért és más — elsősorban a jogi és a hittudományi karokról átiratkozott — hallgatók száma is.)131 Nőtt a műegyetemi hallgatók száma is.132 Bár a Közoktatásügyi Népbiztosság figyelme elsősorban a budapesti tudományegyetemre és a hozzákapcsolódó főiskolákra terjedt ki,133 nem hiányoztak a reformtervek a gazdasági célú egyetemek és főiskolák újjászervezésére sem. Ezek között a legjelentősebbek a műegyetem újjászervezésére, egy új mezőgazdasági egyetem és a közgazdasági főiskola felállítására vonatkozó elgondolások voltak. A műegyetem reformja a tudományegyetemi reformmal párhuzamosan bontakozott ki. Elsőnek az építészoktatás reformját vitték keresztül, nemcsak az aktuális szükséglet miatt, hanem azért is, mert ennek reformja a különböző reformjavaslatok (Nagy Virgil, '2 * Ladányi Andor: A Magyar Tanácsköztársaság és a felsőoktatás. Felsőoktatási Szemle, 1969/3. 140. 121 Pásztor József-Bellér Béla: A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügye. (Kézirat) 475-485. 1 2i Dósáné: i. m. 1809-1810. 12 9 Hivatalos Közlöny, 1919. júl. 27. (27.) 1 30 Ladányi: i. m. 140-141. 131 Torzsa: i. m. 153, 156-157. 132 Devics József-Zádor Mihály-Károlyi Zsigmond: A Tanácsköztársaság intézkedései, ill. tervezetei a műegyetemi oktatás korszerűsítése érdekében. Felsőoktatási Szemle, 1969/4. 198-199. A magyar műszaki értelmiség és a műegyetem a Tanácsköztársaság idején. Bp. é.n. ,33 A felsőoktatás többi, tanulmányunkban nem tárgyalt intézményére és kérdésére vonatkozólag Id. Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdéseihez. Századok, 1965/1-2. 153-171.
