Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
218 BELEÉR BÉLA dett közigazgatási pályára való átirányítása lett volna. A jogászoknak közigazgatási tisztviselőkként való felhasználásától azonban a Tanácsköztársaság vezető politikusait visszariasztotta a szovjetköztársaság negatív tapasztalata, a régi hivatalnoksereg szabotázsa.101 Emellett tekintettel kellett lenni a munkásoknak és a parasztoknak a közigazgatásba való közvetlen bevonására is, akiknek korszerű alkotmányiam és közigazgatási képzése a Marx—Engels Munkásegyetemen rövidesen megindult. A másik út a jogászképzés ésszerű, a jogásztúltermeléssel számoló korlátozása volt. 101 Fogarasi: i. m. 66. 10 2Tanácsköztársaság 1919. márc. 26. (1). Tanácsköztársasági Törvénytár. I. 87. 10 3 Tanácsköztársaság 1919. ápr. 2. (7). Tanácsköztársasági Törvénytár. I. k. 100. 104 Vörös Újság, 1919. ápr. 9. 6. Pesti Napló 1919. ápr. 9. 9. Világ 1919. ápr. 9. 8. 105A Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról (1919-1969). Szerk. Szotáczki Mihály. - Studia iuridica auctoritate universitatis Pécs publicata. 77. Pécs 1971. 7-10. 1 0 6 Világ, 1919. ápr. 7. 6., ápr. 9. 7. A jogászképzést irányító népbiztosságok, a közoktatásügyi és az igazságügyi, erre az utóbbi álláspontra helyezkedtek. Az Igazságügyi Népbiztosság valamennyi bírói és ügyvédi vizsgát,102 a Közoktatásügyi Népbiztosság pedig a jogi karokon és a jogakadémiákon folyó összes vizsgákat „az átszervezés és az új tanulmányi rend végleges megállapításáig”1 03 szüneteltette. Ez az intézkedés helytelen volt. A jogi oktatás kétségkívül gyökeres reformra szorult. Ennek munkálatait azonban meg lehetett volna kezdeni a jogi oktatás szüneteltetése nélkül is. A jogi oktatásnak fenti, elvi és gyakorlati szempontból egyaránt kifogásolható megoldása nem elégítette ki a közvéleményt, legkevésbé a jogászságot. A Közoktatásügyi Népbiztosság is indíttatva érezte magát arra, hogy külön közleményben tisztázza a jogi oktatás jövőjével kapcsolatos álláspontját. A nyilatkozat a hallgatókat azzal igyekezett megnyugtatni, hogy módjukban lesz olyan ismereteket szerezniük, amelyekkel produktív munkát végezhetnek majd az új társadalomban. Az I—III. éveseket arra kérte a népbiztosság, hogy lépjenek át más főiskolára vagy karra, ahol az elveszett félévekből majd beszámítanak nekik. Az idősebbek, tehát nyilván a IV. évesek, megfelelő társadalomtudományi oktatást kapnak, és tanfolyamokat végezhetnek.1 04 A nyilatkozat nem oszlatta el a nyugtalanságot a jogászok körében. A jogi oktatás kérdése ilyenformán egyike maradt a Tanácsköztársaság közoktatásügye megoldásra váró kérdéseinek. A jogi oktatás hátrányos helyzetének kialakulásában a közvélemény jogászellenes beállítottsága mellett szerepet játszott a jogászi hivatás új társadalmi rendeltetésének egyoldalú felfogása is. Ez a felfogás perspektivikusan a szervező jogász típusát állította előtérbe, jóllehet a szocializmus építése nem nélkülözheti még a különféle jogvitákat jogi eljárás révén eldöntő igazságügyi jogász (ügyész, bíró, ügyvéd stb.) típusát sem.1 0 5 A bölcsészettudományi karon, a jogi és az orvosi karokon végrehajtott eltiltások egyáltalán nem rendítették meg az érintett tudományszakok helyzetét. A legkiválóbb tudományos szakértők továbbra is helyükön maradtak, az eltiltottak helyére pedig újak léptek, akiknek tudományos kvalitásai és pedagógiai rátermettsége semmiben sem maradt el az eltiltottaké mögött. Az újjászervezett bölcsészettudományi karon ilyenformán már április 8-án megkezdődhettek az előadások,106 mégpedig rendkívül gazdag tanulmányi programmal. A Vörös Újság indokolt büszkeséggel tette közzé hasábjain április 9-én az
