Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A C0MTE4 POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 15 törekszik, hogy behatoljon a rendszer legbelsejébe és azt alapelveiben ragadja meg, a fölé emelkedhet és megkísérelheti, hogy a filozófia általános fejlődésébe illessze. Akkor a rendszer a maga egészében jobban szembetűnik, mert az előző, fennálló és rákövetkező tanokhoz való viszonyait jobban felismerjük. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy különbséget lehessen t?nni aközött, ami tartós filozófiai érdeklődésre tarthat számot, és aközött, aminek csak alárendelt vagy átmeneti jelentősége van, bárhogy is vélekedjen a szerző. Comte egyik megkülönböztetését alkalmazva, ezen módszerek közül az első inkább az erudíciónak felel meg, a második a történelemnek. A tan stúdiumára alkalmazva az első oda vezetne, hogy vele együtt a pozitív filozófiát az emberiség vallása egyszerű előfokának tekintenők, amely törekvéseinek első és végső célja.”9 5 9 5 Lévy-Bruhl: Comte. 12. 96H. Gouhier: La vie d’Auguste Comte. Paris. 1931. 97Uo. 9-10. 98Uo. 10. Ez a módszertani probléma foglalkoztatta Comte egyik legismertebb életrajzíróját: Henri Gouhier-t a La vie d ’ Auguste Comte című munkájában.9 6 Bevezető soraiban ezzel kapcsolatban a következőket írja: „az életrajzíró egy valóság körül forog két ismeretlennel. Van az ember és van az emberben élő kép. Úgy kell megismernem Auguste Comte-ot, amilyennek magát látta; nem szabad lemondanom arról, hogy megtudjam, olyannak látta-e magát, amilyen volt. Comte-nak Comte által regényesített élete történetének egy töredéke: tény az, amivel az életrajzíró találkozik, amikor személyiségének belsejét szemléli; de nagyon leegyszerűsítené feladatát, ha nem kísérelne megragadni más tényeket azon a vízión túl, amely azokat deformálja. Auguste Comte életrajza, az Comte-nak Comte által regényesített élete és » regénytelenítve « a történelem által.”97 Comte ugyanis az életét regénynek tekintette, de nem akármilyen regénynek. „Auguste Comte regénye — folytatja fejtegetéseit Gouhier — ideológiai regény. Filozófiája összkép a múltról, amely természetesen kiterjed a jövő egészére. Az történt, hogy rendkívüli hely jelöltetik ki szerzőjének a múlt és a jövő között. Ha a századok mélyéből az emberi értelem lassan a Pozitivizmus felé halad, nyilvánvaló, hogy a Pozitivizmus alapítója olyan küldetésben részesül, amelynek a nagysága semmi máshoz sem hasonlítható. A Történelem felé fordulva, Comte a történelemben látta magát, összes kalandjai ennek a sorozata. . . . Egyfajta pozitivista komédiát teremtett, ahol ott találja magát Isten nélküli katolicizmus pápájaként, a Nyugat megmentőjeként, a megújult Emberiség Doktoraként. A filozófiája volt első temetője. Auguste Comte regénye, ez a logika uralma egy ember felett. Éppen ezért nincs Auguste Comte-nak magánélete. Családi jelenet, akadémiai perlekedés, érzelmi kitörés elveszítik minden banalitásukat, mihelyt arra a küldetésre gondol az ember, amit veszélyeztethetnek.”9 8 Ami a misszió kérdését illeti, Gouhier úgy látja, hogy a küldetés gondolata egyrészt általában jellemző volt a korra, másrészt különbséget lehet tenni teljesítése két szakasza között. Gouhier azokkal ért egyet, akik Comte második, ún. vallási szakaszában nem