Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
198 BELLÉR BÉLA voltak, sőt egyesek halkan és szerényen közreműködésüket is felajánlották”41 Olyan kiváló egyetemi tanárok, mint Kármán Tódor — Kármán Mór fia —, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály „mutattak fogékonyságot az új áramlatok iránt”. Az ő közreműködésükkel Kunfi át akarta szervezni az egész egyetemi oktatást, kidolgozott egy nagyszabású ösztöndíj-akciót a dolgozók gyermekeinek magasabb iskolákba juttatására 42 A Kunfi által kezdeményezett akciónak fő célja nem bizonyos személyi változások keresztülvitele, hanem az egyetem korszerű reformja volt. A „professzori lázadás” által felkavart szenvedélyek éppen a küzdelemnek ezt a fő célját homályosították el, és az autonómia álproblémáját állították helyére. Pedig nyilvánvaló volt, hogy az egyetem sorsa nem az autonómián, hanem a reformon áll vagy bukik. S ha a reform ellenségei az autonómia védelmezőinek mezét öltötték magukra, ezzel csak azt bizonyították, hogy a reform érdekében nem szabad kímélni a korszerűtlen autonómiát sem. Kunfi és hívei — bizonyos taktikai hibáktól eltekintve — lényegében helyesen jártak el ebben a kérdésben. Az autonómia átmeneti felfüggesztése, Jászi kormánybiztosi kinevezése ennek a helyes elvnek felismerését és követését bizonyította. Más szempontból, az egész magyar közoktatásügy átfogó reformja perspektívájából bírálja az egyetemi kultúrharcot a kommunista Internationale 1919. március 5-i száma. „Mit nem csinált Kunfi? ” c. cikkében. Szemére hányja a miniszternek, hogy az iskolareformot nem a népoktatáson, hanem az egyetemeken kezdte, és hogy a szénhiány miatt az iskolákat, nem pedig a színházakat és kávéházakat záiják be újabb hat hétre. A cikk befejező részében a két héttel utóbb bekövetkezett proletárforradalom iskolapolitikájának szociális feltételeit foglalja össze.43 A kinevezett egyetemi kormánybiztos egész idejét és energiáját a készülő egyetemi reform előmunkálatai foglalták le. Konkrét reformintézkedésekig nem jutott el. A polgári demokratikus éra egyetlen figyelemre méltó egyetemi reformintézkedése sem a reformterv kapcsán, hanem ettől függetlenül született. Kunfi miniszter az Országos Munkás-, Betegsegélyző- és Balesetbiztosító Pénztár kérésére 1919. március 10-én a Jog- és Államtudományi Kar tanulmányi rendjébe iktatta a munkásbiztosításra vonatkozó hazai joganyagot. Az orvosi kar még ezt megelőzőleg, 1918. augusztus 22-én elhatározta a szociális munkásbiztosítás orvosi feladatairól szóló előadásnak a kar programjába való felvételét.44 Útban a szocialista forradalom felé 1919 februárjában-márciusában - az országos politikai fejlődésnek megfelelően — az egyetemeken is balratolódás következett be. A budapesti bölcsészkaron a liberális kisebbség balra fordult. Az orvoskaron és a jogi karon is a lojális elemek kerültek előtérbe. A forradalom továbbfejlődése, a kormány energikus fellépése a konzervatív-reakciós elemeket meghunyászkodásra késztette. Az egyetemi oktatók bal felé fordulásában az egész magyar értelmiség — műszaki és humán — mozgása fejeződött ki. A mérnök és általában az ipari értelmiség hamar rájött arra, hogy a tőke és a munka kiéleződő harcában 4 'Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás. Második kiadás. Becs, 1921. 93-94. *2 Köves-Erényi: i. m. 122—123. 4 3Köves-Erényi: i. m. 128. 44OL VKM Egyet. 5-1753/1919 (92 456/1918, 126 007/1918, 179 268/1918, 17 181/1919.
