Századok – 1979
Krónika - Hírek 180/I
KRÓNIKA 181 Gazdaságtörténeti kongresszus Edinburgh-ben 1978. augusztus 13-19. között Edinburgh-ben tartotta hetedik kongresszusát a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság. A konferencia négy fő-, tíz mellék- és huszonöt alszekcióban tartotta meg üléseit. (A részletes programot Id. Századok 1977. 6. sz. 1366-1367. 1.) Az ülésszakon résztvevő magyar küldöttség Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, a 1 örténettudományi Intézet igazgatója vezette. A „Természeti erőforrások és gazdasági fejlődés-^ foglalkozó első főtéma referátumában az előadók (A. Mqczak, Lengyelország és N. Parker, Egyesült Államok) többek között hangsúlyozták, hogy a természeti nyersanyagkészletekkel való takarékosság korán elkezdődött. Egyes államok már a 14. századtól különféle intézkedéseket léptettek életbe ennek érdekében. A nyersanyagszegény észak-európai államokban az élőmunka növevekvő hányadával igyekeztek pótolni a különböző nyersanyagok hiányát. Ez a tendencia élesen mutatkozik meg Japán 20. századi fejlődésében. A második főtémához (Urbanizáció és társadalmi változások) kapcsolódó vitában magyar részről Ruzsás Lajos szólalt fel. A harmadik főtémát két francia előadó, E. Le Roy Ladurie és J. Goy 55 „előtanulmány” alapján készítette elő. „Paraszti adók és járadékok és a mezőgazdasági termelés a preindusztriális társadalmakban” c. előadásukban a szerzők azt az álláspontot alakították ki, hogy a nyugat-európai mezőgazdasági termelést - Hollandia kivételével - a 13. és 18. század között alapjában a stagnálás jellemezte. Makkai László elfogadva ezt, a vita során rámutatott: csak ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy a nyugateurópai városok jelentős fejlődése a 16. században miért járt együtt a kelet-európai élelmiszerimport óriási emelkedésével. A negyedik főtémához - „A gazdasági fejlődés regionális és nemzetközi egyenlőtlenségei az ipari forradalom óta” - kapcsolódó szekcióülésen két magyar előadás is elhangzott. Ránki György a 19. századi regionális összehasonlítás szempontjából fontos témával, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági egyenlőtlenségeivel foglalkozott, Ehrlich Éva az iparosodásba való bekapcsolódás hatásainak szabályszerűségeit széles nemzetközi áttekintésben vizsgálta. „A gazdaságtörténet általános módszertani problémái”-val foglalkozó szekció ülésén hangzott el Berend T. Iván „A gazdasági és társadalmi tényezők elválaszthatatlansága” címmel megtartott elvi jelentőségű előadása, mely élénk érdeklődést és vitát váltott ki. ,A háború, katonai kiadások és gazdasági változások” c. melléktémához szólt hozzá TV. Kiss István, aki a 17. századi magyar könnyűlovas hadviselés gazdasági feltételeivel és Rákóczi államának katonaigazdasági teherbíró képességével foglalkozott. Egy másik hozzászólásában, „A nemzetközi marhakereskedelem a korai újkorban 1450-1750” c. altémához kapcsolódva mutatta be a magyar marhatenyésztés hazai és közép-európai jelentőségét az adott időszakban. A téma vitájában felszólalt Zimányi Vera, aki a marhakereskedelem szervezettségére és hiteltechnikájának viszonylagos fejlettségére, Makkai László pedig a magyar marhakivitel sokak által kétségbevont nagy arányainak forrásszerű igazolhatóságára mutatott rá. Pach Zsigmond Pál az első főtémával foglalkozó szekció elnökeként a záró plenáris ülésen tartott összefoglalójában a 16. századi világgazdasági változásoknak a mezőgazdasági termelésre és nyersanyag-kiaknázásra területenként és történelmi régiónként (Nyugat-Európa, Kelet-E urópa, tengerentúli gyarmatok) különböző hatását elemezte. Kiemelte, hogy: „a természeti erőforrások történeti problémáját nem lehetséges elkülönítve magyarázni. A téma tárgyalása csakis a gazdasági összefüggések és a társadalmi struktúrák keretében lehet eredményes.” Hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások problémája napjainkban nem választható el a harmadik világ országai felemelkedésének és a fegyverkezési hajsza megfékezésének égető követelményeitől. A kongresszus záróülésén a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság a leköszönő Peter Mathias (Oxford) utódaként Pach Zsigmond Pált választotta elnökéül, s a legközelebbi - 1982-ben tartandó - kongresszus színhelyéül Budapestet jelölte ki.
