Századok – 1979
Beszámoló - Beszámoló a magyar–csehszlovák történész vegyesbizottság 13. ülésszakáról (Szakály Ferenc) 120/I
BESZÁMOLÓ 121 működésének — súlyuknak megfelelő - bemutatását. A magyar tagozat nevében Niederhauser Emil az észrevételek jogosságát elismerte, s megemlítette, hogy a Tankönyvkiadó a szomszédos népek történetéről egy külön dokumentumkötet kiadását tervezi, amelyben mindezen hiányok pótlására lehetőség nyílik. Miután a cseh és szlovák recenzensek szóvá tették, hogy a magyar szöveggyűjtemény egyértelműen imperialista békének minősíti a Versailles körüli békéket s nem mutat rá a Monarchia széthullásával létrejött országok pozitív szerepére, élénk eszmecsere alakult ki e változások értékelése körül. A vitában felszólalt M. Gosiorovsky — kiemelve a felbomlás dokumentumai közlésének szükségességétt — továbbá Ádám Magda, Kemény G. Gábor, Kővágó László és Niederhauser Emil. A P. Ratkos, J, Butvin, M. Kropilák és M. Vartíková által készített Z prameűov naáih déjín (Történelmünk forrásaiból) című szlovák olvasókönyvet Niederhauser Emil értékelte. Kifogásolta, hogy az olvasókönyv csak szlovák fordításban adja a forrásokban szereplő középkori magyar helyneveket, s egyoldalúan értékeli a Ferdinánd és Szapolyai János királyok küzdelmeinek pusztításait, a vallásszabadság mozgósító erejét, II. Rákóczi Ferenc pénzügyi politikáját és a magyar nyelv uralomra jutásának kihatásait a polgári fejlődésre. A bírálatról kialakult vitában magyar részről Benda Kálmán és Heckenast Gusztáv, szlovák részről Peter Ratkos szólalt fel. A Vegyesbizottság ülésszakához kapcsolva június 15-én a Matica Slovenská előadótermében tartott tudományos szimpóziumon a késő-feudalizmuskori osztályharcok alapvonásait tárgyalták meg. Milan Smerda előadása — A jobbágyság későfeudalizmus-kori osztályharcainak szerepe a cseh országrészekben, Magyarországon és Lengyelországban - a paraszti osztályharc és a térséget jellemző poroszutas gazdasági-társadalmi fejlődés összefüggéseit vizsgálta. Az előadó véleménye szerint ugyanis a kutatás mindeddig nem vette eléggé figyelembe azt a tényt, hogy a népmozgalmak nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Európábán is hatottak a gazdasági és társadalmi struktúra alakulására; területenként eltérő módon, de mindenütt nagyban befolyásolták a poroszutas rendszer kialakulásának ütemét és szintjét. (Míg pl. Poroszországban — a francia forradalom eseményeinek hatására — a felülről kezdeményezett Bauemschutz javított a jobbágyság helyzetén, a Habsburg-monarchia országaiban a paraszti osztályharc alultól — még a francia forradalom előtt — kényszerített ki reformokat.) Smerda először a második (örökös) jobbágyság kialakulását és formaváltozásait vizsgálta a Habsburg-monarchia országaiban. Megállapította, hogy míg a nagybirtok és a robotgazdaság jelentősége a 15. század végétől a harmincéves háborúig terjedő másfél százados időszakban ezekben általában alaposan megnövekedett, Csehországban nem tudott teret hódítani. Bár a fejlődés megindult a második jobbágyság irányába — minthogy a gazdasági, jogi és politikai helyzet a feudális uralkodó osztályának kedvezett —, a harmincéves háborúig a haladás és a regresszió hívei majdnem egyenlő esélyekkel harcoltak egymással. A harmincéves háborútól a sziléziai háborúkig tartó időszakot ezzel szemben mindenütt — így Csehországban is — a második jobbágyság rendszerének nagymértékű megerősödése jellemezte. A feudális uralkodó osztály ily módon hárította át a jobbágyságra a 17. század 50-es és 60-as éveiben tetőzött agrárválság és a gyakori háborús pusztítások terheit, s ily módon zárta ki azt az 1690-es évektől ismét megfigyelhető fellendülés lehetőségeinek élvezetéből. A 18. század második felétől az ipari forradalom
