Századok – 1979

Krónika - A Tudományos Minősítő Bizottság hírei 1186/VI

1190

KRÓNIKA

Hanák Pétert „Magyarország a századfordulón 1890-1900” című disszertációja alapján - opponensek: Erényi Tibor és Pölöskei Ferenc a történelemtudományok doktorai, Németh G. Béla, az irodalomtudományok doktora - a történelemtudományok doktorává;

Juhász Gyulát „Az ellenforradalmi rendszer külpolitikája Gömbös miniszterelnökségétől a sikertelen fegyverszüneti kísérletig (1933-1944)” című disszertációja alapján — opponensek: Berend

T. Iván akadémikus, Balogh Sándor, a történelemtudományok doktora, Diószegi István, a történelemtudományok kanditátusa - a történelemtudományok doktorává nyilvánította.

1978. június, szeptember

Berán Istvánnét „A borsodi szocialista munkásmozgalom 1919 augusztus-1944 december” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Hegyi Imrét „Erdőgazdálkodásunk néprajzi formái, különös tekintettel az északi Bakony ra” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (néprajz) kandidátusává;

Ahmed Kadry Mohamed Helmyt „Somé Problems

of

the History of Egypt during the 19^ and 20th Dynasties” című

disszertációja alapján - a

történelemtudományok kandidátusává;

Kabos Ernőt

„A magyarországi szakszervezeti mozgalom története 1890-1914” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Kresz Máriát „A magyarországi fazekasság” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (néprajz) kandidátusává;

Molnár Istvánt „A szakszervezeti ifjúmunkás és tanoncmozgalom története 1945-1948” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Müller Róbertét

„A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése a közép-vaskortól a törökkor végéig és a középkor agrotechnikai fejlődése” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (régészet) kandidátusává;

Salamon Konrádot „A Márciusi Front” című disszertációja alapján — a történelemtudományok kandidátusává;

Szüágyi Jánost „A magyar szocialista kultúra XIX-XX. századi történetéhez” című, tézisekbe foglalt munkássága alapján - a történelem tudomány ok kandidátusává;

Tibori Jánost „ Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Tóth Gábort „Ellenzéki politikai mozgalmak - Tiszántúl parasztsága a 30-as években (1929-1939)” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Varga Ilonát „Magyar kivándorlás Latin-Amerikába a két világháború között” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává nyilvánította.