Századok – 1979
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Ism.: Székely Anna) 1157/VI
KRÓNIKA 1183 és a Kisiparosok Országos Szövetségével közös feladatok megoldására, végül a Budapesti Történeti Múzeummal korábban elkészült, de meg nem jelentetett budapesti gyártörténetek közzétételére. A szekció Elnöke rendszeresen tájékoztatta a társulat vezetői fórumait a szakosztály munkájáról, továbbá részt vett a HNF Országos Elnöksége Honismereti Albizottságának munkájában. 5. Véleményezések üzemtörténeti kéziratokról \ kiadásra való alkalmasság elbírálására 1978-ban négy kézirat, ill. koncepció lektorálására került sor Kiadói Főigazgatósági, ill. kiadóvállalati felkérések alapján. 6. Rendezvények Közreműködött a szakosztály a Veszprémi I. Országos Üzemtörténeti Konferencia előkészítési és szervezési munkálataiban. 1978. november 28-án a HNF székházában 90 résztvevővel megtartottuk szokásos éves ankétunkat pártoló tagjaink és üzemtörténészek részére. A három referátumhoz tízen szóltak hozzá. V. sz. melléklet Beszámoló a tanári tagozat 1978. évi munkájáról Az év legnagyobb eseménye a III. Országos Történelem tanítási Konferencia volt. Ezzel folytatódott az a sorozat, amely az 1885. évi kezdeményezéssel indult s a felszabadulás után először 1967-ben került megrendezésre. A Konferencia jó alkalom volt arra, hogy Berend T. Iván, Mátrai László és Szabolcs Ottó vitaindító előadásai és a történelemtanítás, illetve történettudomány számos kiváló szakemberének korreferátuma, valamint a szabad vita segítségével fölmérjük eredményeinket és fölvessük gondjainkat. A Konferencia sikeréhez hozzájárult, hogy a testvéri országok szaktudósai is képviseltették magukat, s legfőképpen az a tény, hogy az Akadémia is szűknek bizonyult a történelemtanárok nagy számú részvétele miatt. (Ezzel szemben továbbra sem mutatkozik komolyabb érdeklődés a történelemtanítás kérdései iránt a történettudomány legfőbb képviselői közös és intézményeiben.) 1978. július elején ismét sor került a Történelem tanárok Nyári Akadémiájának megrendezésére Keszthelyen. A kétévenként rendszeresen felújított Nyári Akadémiának már komoly hagyománya van. (A részletes program ismertetését itt nem tartjuk szükségesnek.) A középiskolában, általános iskolában, illetve a szakmunkástanuló intézetekben tanító tanárok számára ez a tíznapos rendezvény lehetővé tette, hogy kellemes körülmények között halljanak új tudományos eredményekről s készüljenek föl az új oktatási dokumentumok bevezetésére. Hagyományos munkánk gerincét a tanári továbbképzésben való részvétel képezte. A Fővárosi Pedagógiai Intézettel együttműködve két tanfolyam tudományos programját biztosítottuk. A tanfolyamok jelentőségét jól mutatja, hogy egy-egy tanfolyam évenként (pontosabban tanévenként) kb. 20- 20 tudományos előadásra nyújt lehetőséget. Egyetemeink és intézeteink, különösen a Párttörténeti- és a Történettudományi Intézet mindenkor kézségesen álltak rendelkezésre. (A tanfolyamok évek során kialakult előadó-gárdája magas színvonalon és igen élénk visszhangot kiváltva tartotta meg előadásait a tudomány új eredményeiről, vitakérdéseiről.) A vidéki történelemtanárok tanév-közi továbbképzésében továbbra is csak alkalomszerűen tudtunk részt vállalni. Előadásokat tartottunk, előadókat kértünk föl. A tanári tagozat bekapcsolódott az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny lebonyolításába. (örvendetes, hogy évről évre 3-400 diákot mozgat meg ez a lehetőség.) A tagozat szorgalmazta a múzeumokkal és a levéltárakkal való kapcsolatot. Gimnáziumi tanárok részére a Fővárosi Pedagógiai Intézetben külön tanfolyam indult a múzeum kínálta lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A tagozat ismételten köszönetét mond azoknak az intézményeknek, amelyek nélkül eredményes munkát nem végezhetne. Ezek: az Országos Pedagógiai Intézet, A Fővárosi Pedagógiai Intézet, az egyetemek, különösen az ELTE Bölcsészkara, a tudományos intézetek, különösen a Párttörténeti-, illetve a Történettudományi Intézet.
