Századok – 1979
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Ism.: Székely Anna) 1157/VI
1170 KRÓNIKA támogatásában, fórum teremtésében és így tovább. Ezeket a természetes és a Társulat feladataiba nagyon is belevágó igényeket központilag nem, csakis a helyi csoportok létrehozásával lehet kielégíteni. Ez pedig ma már országos, nem csupán egy-egy területre kiteijedő lokális kívánság. A feltételek a területi csoportok létrehozására azonban nem egyformán vannak meg az ország különböző' részein. Minden jel arra mutat, hogy az egyik feltétel valami olyan tudományos központ, centrum jelenléte, amely a társulati helyi csoport magját adhatja, s szakmai-szellemi vezetését biztosíthatja. Értékelésünk szerint ilyen centrum ma már - ha közel sem egyenlő mértékben is — az országnak szinte minden megyéjében megtalálható; egyetem, főiskola, megyei levéltár, könyvtár, oktatási igazgatóság, továbbképzési kabinet - vagy ezek közül több szervezet együttese. Azonban a másik nem kevésbé fontos feltétel a helyi megyei szervek megértése, igénye a Társulat helyi csoportjának létrehozására, s a helyi történészek szoros együttműködése a helyi társadalmi szervekkel, azok aktív támogatásának megszerzése. Ez a feltétel még közel sincs meg egyformán mindenütt, bár azt kellett tapasztalnunk, amerre a múlt években helyi tagozat szervezése ügyében megfordultunk, mindenütt megértésre és támogatásra találtunk. Nem is annyira az objektív, mint inkább a szubjektív, személyi feltételek különböznek a helyi együttműködés területén. Mindezt figyelembe véve 3 évvel ezelőtt a helyi csoportok fokozatos és az adott feltételeket gondosan számba vevő fejlesztését tűzték ki célul. Épp a helyi szervekkel való szoros együttműködés elengedhetetlen szüksége miatt a tájegységi szervezés helyett a megyei szervezetek létrehozását tekintettük célunknak. Perspektívában az egész országban ebben a 3 évben, ahol mindhárom feltétel leginkább adottnak látszik; az erős tudományos-szellemi centrum jelenléte, a helyi szervek támogatása és a helyi történészek akarata. így jött létre előbb Szegeden a Társulat Csongrád megyei, majd Debrecenben a Társulat Hajdú-Bihar megyei Csoportja. Mindkét csoport nagy aktivitással látott a munkához, potenciális lehetőségeik kitűnőek. Ezzel a Társulat területi csoportjának száma hétre emelkedett (Nógrád megyei Csoport, Keletdunántúli Csoport, Déldunántúli Csoport, Szabolcs-Szatmár megyei Csoport, Во rsod-Abaúj-Zemplén megyei Csoport). A két területi csoport megalakulásával jelentősen megerősödött a Társulat helyi munkássága. Sok év után végre elértük, hogy a csoportok munkája - az intenzitásbeli különbözőségek ellenére — sehol sem formális, egyre inkább helyet kapnak mind a történészi világban, mind a megyei, területi közéletben. Tevékenységük rendkívül sokrétű és változatos, programjaikat általában más helyi szervekkel összefogva valósítják meg. Semmiképpen sem adhatunk ebben a beszámolóban konkrét adatokat a területi csoportok működéséről. Csupán néhány olyan általános probléma felvetésére vállalkozhattunk, amelyekben a közgyűlés iránymutatása szükséges. A területi csoportok működésének legjelentősebb problémája, hogy megtalálják helyüket és tevékenységi körüket, a helyi tudományos, politikai, népszerűsítő és társadalmi szervezetek között. Ezt tükrözi az a puszta tény is, hogy az önálló, csak a Társulat helyi szervezete által megvalósított rendezvények száma feltűnően kevés. A társrendezőszervek, a Hazafias Népfront, a helytörténeti bizottság, a TIT, a MTA területi bizottsága, a Továbbképzési Intézetek, a Kabinet, mind folytat a társulat helyi csoportjához hasonló tevékenységet. Ezek a szervezetek rendelkeznek az anyagi - helyenként hivatali - feltételekkel egy ülésszak, reprezentatív rendezvény megvalósításához. A Társulat helyi szervezete önállóan nehezen léphet fel, gyakran inkább betársul a helyi rendezvényekbe. Feladatát elsősorban a szakmai közvélemény mozgósításában, a színvonal biztosításához való hozzájárulásban látja. Ez nem kevés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy csoportjaink egyre inkább kezdeményezők, inspirálók, alkalomteremtők a helyi történelmi rendezvények tervezésében és megvalósításában, Egyes csoportok már kiadványok szerkesztésében, létrehozásában is közreműködnek, vagy épp magukra vállalják az elkészítés jó részét. A kérdés azonban ezek után is fennmarad, mennyi része van a Társulat helyi csoportjainak a helyi történelmi jellegű kiadványok szak szerű ség ének és szakmai színvonalának elősegítésében, általában, a helytörténeti kutatásokban, a tanári továbbképzésben. Milyen irányba törekedjenek általában, s hogy tudja a Társulat központi vezetése szakmailag és a különböző központi szerveken keresztül a helyi együttműködésben segíteni a területi csoportokat, azok önállóságának csorbítása nélkül. Kevéssé vitatható az az állapot, hogy a Társulat központi vezetősége elsősorban a primus movens szerepét töltheti be, míg a folyamatos működés biztosítása a helyi csoportok vezetőségének feladata. Azonban ez nem zárja ki, sőt feltételezi a központi segítséget szervezeti kérdésekben és egyes témákban központi szakemberek biztosításával. A beszámoló 3 éves
