Századok – 1979
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Ism.: Székely Anna) 1157/VI
KRÓNIKA A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése A Magyar Történelmi Társulat 1979. február 20-án rendezte meg tisztújító közgyűlését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Aulájában. Az elnökségben helyet foglalt Berend T. Iván akadémikus, a Társulat elnöke, Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, a Társulat ügyvezető alelnöke és Szabolcs Ottó, az Országos Pedagógiai Intézet főosztályvezetője, a Társulat főtitkára. Berend T. Iván elnök üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, és megállapította, hogy az alapszabályok értelmében a jelen közgyűlés határozatképes. Az elnök javaslata alapján a közgyűlés megválasztotta a jelölőbizottságot és a szavazatszedő bizottságot. A jelölőbizottság tagjai vr Itak: Elnök: Kónya Sándor Tagok: H. Balázs Éva, Balázs Györgyné, Erényi Tibor, Incze Miklós, Tokody Gyula A szavazatszedő bizottság tagjai voltak: Eperjessy Géza, Mann Miklós, Pál Lajos Ezután Berend T. Iván elnök felkérte Szabolcs Ottó főtitkárt, hogy fűzzön kiegészítéseket az előre írásban kiadott főtitkári beszámolóhoz. Az alábbiakban közöljük az írásban előterjesztett beszámolót. Tisztelt Közgyűlés, Kedves Kollégák! A leköszönő vezetőségnek kötelessége, hogy a Közgyűlésnek beszámoljon a három évi munkájáról Hagyomány, hogy ilyenkor felsorolja a mandátuma alatti időszak rendezvényeit, kiadványait, s megemlíti mindazoknak a nevét, akik szerepeltek, nagyobb vagy kisebb részt vállaltak a program végrehajtásában. Most kénytelenek vagyunk szakítani ezzel a tradícióval. A Társulat munkássága ugyanis az utóbbi években oly méretűvé vált, hogy mindannak, amit tettünk taxatív és értékelő felsorolása szétfeszítené egy közgyűlési beszámoló kereteit. Ugyanakkor épp a Társulat tevékenységének sokrétűbbé válása s működési körének megnövekedése új kérdések egész sorát veti fel, vagy már korábban szerepeiteket fogalmaz újra, olyanokat, amelyekben a legfelsőbb irányító szerv; a Közgyűlés állásfoglalása, iránymutatása szükséges. Ezért az tűnt célszerűnek, hogy terjedelmében korlátozott beszámolónkat ezek a kérdések köré csoportosítsuk. Munkánk taxatív felsorolását pedig a beszámoló mellékleteként adjuk közre a tagság tájékoztatására, s a beszámolóban felvetett kérdések alapját képező adatok megismertetésére és értelmezésének elősegítésére. A Magyar Történelmi Társulat működési céljának újrafogalmazása s az ezzel kapcsolatos társadalmi igények természetszerűleg maguk után vonták a működési terület kiszélesedését, a tevékenység megsokszorozódását. Már közel egy évtizede, hogy a Közgyűlés a közéletben való aktívabb részvételben, a nemzeti méretű köztudatformálásban való nagymértékű szerepvállalásban jelölte ki a Társulat fő feladatát. Ebből következőleg anélkül, hogy a hagyományos feladatok és működési területek elmaradtak volna, ez a döntés figyelmünket a műhely-jellegű tudományos kutató, tudományt teremtő munkásságtól a napi közéleti tevékenység irányába terelte. A modern hírközlés csatornái, tartalmi és műfaji kérdései, a történelmet befogadók legnagyobb tömegét érintő, s a történelmi tudatot
