Századok – 1979
Közlemények - Varga László: Weiss Manfréd balkáni érdekei 108/I
WEISS MANFRÉD BALKÁNI ÉRDEKEI 109 103-an szerepeltek részvénytársaságok vezetésében (igagatóság és felügyelő bizottság), ez a szabadelvű párt képviselőinek 22 százalékát érintette, az ellenzéknél pedig ez az arány 30 százalék volt. A valóságban azonban mindössze 22 képviselő tartozott ténylegesen a nagy b urzsoáziához. Az 1901-es választásokon a burzsoázia 47 jelöltje közül csak 25 jutott mandátumhoz. Az összeférhetetlenségi törvény következtében azonban többen kénytelenek lemondani mandátumukról, a másik oldalon pedig számos politikus adja fel igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságát. 1905-ben mindössze 58 képviselő — ezeknek mintegy negyede sorolható a burzsoáziához — töltött be 249 „összeférhető” állást, ebből 199-et szabadelvű pártiak, 42-öt függetlenségiek és 8-at néppártiak. Apponyi 1901-ben arról panaszkodott, hogy a politikát világszerte közgazdasági kérdések uralják. Kritikája a magyar politikával szemben jogosulatlan volt, az országgyűlés — már csak összetétele következtében is — egyszerűen alkalmatlannak bizonyult érdemi gazdasági kérdések megtárgyalására, s szinte teljesen kimerült a közjogi kérdések vitájában. A burzsoázia képviselői éppen ezt kifogásolták a legerőteljesebben, és gyakorlatilag teljesen új gazdaságpolitikát követeitek. 1903 nyara a magyar és a nemzetközi politikában egyaránt forrónak ígérkezett. Az újságok a szokásos napi szenzációk mellett két eseményt emeltek ki: a dualizmus addigi történetének legmélyebb kormány válságát és a balkáni helyzetet.. Az előző év utolsó politikai eseményeként szilveszter éjszakáján a Széli-Körber paktummal sikerült lezárni a már több éve elhúzódó kiegyezési válságot. A várt szélcsend helyett azonban a korábbinál is nagyobb vihar tört ki a parlamentben és száguldott végig az országon, amikor Széli sikerén felbuzdulva Fejérváry Géza honvédelmi miniszter beterjesztette a létszámemelési javaslatot. Az ellenzék kihasználva az alkalmat, nemzeti követelések teljesítésétől tette függővé szavazatait. Ilyen volt a magyar kiképzési és szolgálati nyelv, a tisztek magyar nyelvtudása, a magyar alkotmányra teendő eskü, a magyar katonai iskolák felállítása. A vita vég nélküli obstrukcióba torkollott, ami végül kiváltotta Széli bukását. Az új miniszterelnöknek, Khuen-Héderváry Károlynak, már-már sikerült a Fejérváry-féle javaslat visszavonásának ígéretével megosztania az ellenzéket, amikor egy vesztegetési botrány révén kompromittálódott és kénytelen volt lemondani. A kormányválság ezzel végképp súlyossá vált, a közvélemény Wekerlét követelte,'Ferenc József Lukács Lászlót kérte fel kormányalakításra, de az a megbízatást visszautasította. Az uralkodó a nyár végén több ízben utazott Budapestre a válság megoldására, tárgyalásait csak rendkívül fontos események miatt szakította félbe, mint amilyen VII. Edward bécsi látogatása volt szeptember elején, vagy a galíciai hadgyakorlat a hónap közepén. A király végül az erő pozíciójából zárta le a kérdést. Szeptember 17-én a Chlopyban tartott hadgyakorlatok alkalmával kiadott hadiparancsában visszautasította a magyar követeléseket és síkra szállt a Monarchia haderejének egysége mellett. Az ezt követő felháborodást már a kormánypárt legnagyobb egyéniségének, a novemberben miniszterelnökké kinevezett Tisza Istvánnak kellett letörnie.2 1 Ld. bővebben Hanák Péter: A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén - uö.: Magyarország a Monarchiában (Bp. 1975); uő.: Magyarország az Oszt rák-Magyar Monarchiában — Túlsúly vagy függőség? = uo. 2 Az 1903-as eseményekre ld. Magyarország története 7. köt. (Bp. 1978.)
