Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
4 ZSIGMOND LÁSZLÓ zata a tanulmányokban vázolt kérdések részletes kifejtését és elméleti összegezését tűzte ki célul. Alapvető művének tekintett Cours de philosophic positive6 című hatkötetes munkája megjelentetésével 1830—1842 folyamán Comte szerint lezárult az első és elengedhetetlen szakasz. A pozitív filozófia és szociológia kidolgozásával lehetővé vált a pozitív politika rendszerbe foglalása az emberiség vallásának, mint új és egyetemes társadalmi köteléknek alapján.7 Innen a különbség — állapítja meg Comte ъ Philosophie positive és az 1851 — 1854 folyamán megjelentetett Politique positive között. „Az ész érvényesül az egyikben a pozitivizmus intellektuális fölénye jellemzésére bármely teologizmus felett — hangzik az első munkára vonatkozó magyarázat, majd a másodikra utalva így folytatódik: — Itt a szív uralkodik, hogy kellően tanúsítsa az igaz vallás erkölcsi elsőségét.”8 Az ún. fizikai, vagyis objektív szakaszból a comte-i pozitivizmus átlépett a szociológiai, vagyis társadalmi szakaszba.9 Ezzel a folyamat nem zárult le és a harmadik, az ún. esztétikai vagyis poétikai szakasz tendenciája már felismerhető a Politique positiveren, hogy a továbbiakban kibontakozzon az 1856-ban megjelent Synthese subjective Г en) Q Legújabb művét Comte úgy jellemezte, mint „a Politique positive-om természetes folytatását és szükségszerű kiegészítését, amint az a Philosophie positive -ómból következett”.1 1 A három alapvetőnek minősített munka közötti folytonosságot Comte a következőkben foglalta össze: „ . . . amíg Philosophie -m a pozitivizmus teoretikus fölényét tanúsította, Politique-ып szociális és erkölcsi elsőségét alapozta meg, addig Synthése-em poétikai felsőségét fogja megteremteni”.1 2 A folytonosság elismertetése ellenállásba ütközött már a Politique positive-NeX kapcsolatban, és Comte csak azokat tekintette ún. igazi pozitivistáknak, akik érvelését feltétel nélkül magukévá tették.13 Az ún. igaz pozitivizmus feltételei közé került a továbbiakban Comte azon követelménye, hogy a pozitivizmus tárházából ki kell iktatni a második és főleg a harmadik szakasz kellő megértését hátráltató Philosophie positive-et. i4 Már ennek a figyelembevételével járt el Comte egyik legodaadóbb híve és életrajzírója J. F. Robinet Notice sur Г oeuvre et sur la vied" Auguste Comte című könyvében.1 5 Mestere írásait ismertetvén, a sort az 1848 júliusában megjelent Discours sur Г ensemble du positivisme tanulmánnyal kezdte,1 6 amely már tartalmazta az 6A. Comte: Cours de philosophic positive. I—IV. Paris. 1869. (A továbbiakban: Comte: Philosophie positive.) 7 Comte: Politique positive. I. 2-5. 8Uo. 3-4. 9Uo. 442-451. l0Comte: Politique positive. IV., XIV., 51-54. - A. Comte: Synthese subjective ou Systeme universel des conceptions propres ä l ’état normal de THumanite. Oeuvres d’Auguste Comte. XII. Paris. 1971. (A továbbiakban: Comte: Synthese.) - Uo. XXIII., 9., 26-27., 40-41., 44-45., 59-60., 734-735. 1 1 Comte: Synthese. V. 12 Auguste Comte méconnu. Auguste Comte conservateur. Extraits de son oeuvre finale. (1851-1857.) Paris. 1898. - (A továbbiakban: Comte: Extraits.) - Uo. 282. 13Comte: Politique positive. IV. XXXV-XXXVIL, 548-549. 14 Comte: Extraits. 293-299. 1SJ. F. Robinet: Notice sur Poeuvre et sur la vie d’Auguste Comte. Paris 1860. 1 *J. F. Robinet: Comte. 624-625. - A. Comte: Discours sur 1’ensemble du positivisme.Paris. 1907. (A továbbiakban: Comte: Ensemble du positivisme.)
