Századok – 1979
Közlemények - Bollók János: A Thonuzoba-legenda történelmi hitele 97/I
102 BOLLÓK JÁNOS occidit illa prior viridi fraudata iuventa (5. v.) a másodikban Scorpust, a fiatalon elhalálozott kocsiversenyzőt siratja többek között a következő sorokkal: Heu, facinus, pruna fraudatus, Scorpe, iuventa occidis et nigros tam cito iungis equos (5-6. v.) Martialis mindkét epigrammájában korai, de nem erőszakos halálról van szó; így hát el kell vetnünk annak a lehetőségét, hogy lanus epigrammájában valamiféle merényletre utaló célzást keressünk. Ami Imre halálának körülményeit illeti, hogy természetes halál volt-e, vagy szerencsétlen kimenetelű vadászkaland következménye, a források alapján egyértelműen eldönteni nem lehet. Mivel azonban krónikáink erről szóló híradásai nagyon is legenda ízűek, inkább hajiunk arra, hogy a Hildesheimi Évkönyvek szerzőjének higgyünk, aki szerint: in venatione ab apro discissus periit flebiliter mortuus.21 21 A. F. Gombos: Catalogus Fontium Historiae Hungaricae, I. 1937, 141. 2 2Gombocz Z.: i. m. 5. és 18. 23M. Räsänen: Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen. Helsinki. 1969.488. 24G. Clouson: An Etymological Dictionary of Pre-Thirteen Century Turkish. Oxford. 1972. 527: „pig” „a generic term for the wild and domesticated pig of both sex.” 2 5M. Räsänen: i. m. 216. 2 6 Gombocz Z.: i. m. 18. 2 . Anonymus állítólagos szimbólumrendszerére vonatkozóan Szegfű érvelésének egyik sarkpontja Thonuzoba és a Hildesheimi Évkönyvek ярег -jének azonosítása. A Thonuzoba név — mint már utaltunk rá — valóban török eredetű, kéttagü szó: első tagjának jelentése ’disznó’, a másodikénak ’apa’. A török nyelvekben közismerten gyakoriak a totemisztikus nevek: Arslan (oroszlán), Bars (tigris), Buga (bika), Jalmen (nyúl) stb. Árpád-kori török eredetű személyneveink között ilyen az Ákos (sólyom), Kartal (holló), és ezek csoportjába sorolható a Thonuzoba is. A thonuz alakváltozatai valamennyi török nyelvben megtalálhatók; cag., uig., mtü., kom: topuz, tar: toqus, oszm: domuz, doquz stb. Ez azonban csak nagyon ősi fokon jelenthetett egyáltalán vaddisznót - erre legfeljebb a „disznó éve” kifejezés enged következtetni. A köztörök nyelvekben a vaddisznó, sőt kifejezetten vadto jelölésére más szót használnak: a kábán-V, éag., kom., kazk. stb.: kábán, oir: kaman. A kettő között a jelentésbeli elkülönülés határozottan megvolt; az orosz nyelv például ezt a török szót vette át, ahol кабан alakban él ma is. Nem volt ez másként a besenyőben sem; sőt magyar területen a Kabant személynévként is használták; tanúság erre egy 1237-ből származó, tehát Anonymusszal közel egykorú Cabanus, illetve 1245-ből egy Caban iratú alak. Következésképpen Anonymus a török thonuz szót legfeljebb porcus-mk értelmezhette volna, űper-nek semmiképpen. Ha a feltételezésekben nagyon távolra elmegyünk, természetesen még ezek után is gondolhatunk arra, hogy maga Anonymus nem ismerte ezt a különbségtételt; azt azonban már nehéz elképzelni, hogy a Hildesheimi Évkönyvek szerzőjének forrásanyagot szolgáltató valaki — a Szegfű feltételezte gyilkosság feltételezett hírvivője - ugyanebbe a hibába esett volna. 22 23 24 25 26
