Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÖMAIAK FS VLACHOK NYESZTORNÁI. ES ANONYMUSNÄL 655 vlachok benne is voltak Anonymus magyarországi írott forrásában, s mivel ez a forrás nem igen lehetett korábbi a 12-13. század fordulójánál, szerzője csak románokat láthatott bennük. A Hungária értelmű Pannóniában (Erdélyben) a maga korában már ismert vlachokban a középkor fogalmai szerint ,joggal" láthatott e krónikás római leszármazottakat, hiszen a vlachok nyelve az általa jól ismert latinra emlékeztette,1 26 saját maguk által használt nevük pedig rumân (esetleg román) volt, ami a Romanusszal csengett össze.12 7 Ez azonban csak elméleti lehetőség. Hogy az Anonymus által használt magyarországi kútfőben a rómaiak Pannóniában maradt pásztoraiként bizonyosan vlachok szerepeltek volna, két körülmény kérdőjelezi meg. Mindenekelőtt az, hogy ennek a Kézai-és 14. századi krónikakompozícióbeli hírnek Anonymusnál semmi nyoma. Anonymus mit sem tud arról, hogy a rómaiak pásztorai éppen a vlachok lettek volna, akik a római városlakók Itáliába távozása után Pannóniában maradtak volna. A másik szempont sem elhanyagolható: Kézai krónikája további két helyén ismét felbukkannak a blachok, mutatván azt, hogy blackokról a magyar krónikások közül Kézainak volt a legközvetlenebb tudomása. Kézai a hun birodalom bukását követően elmondja: a székelyek, a hunok maradékai, megtudván, hogy a magyarok ismét Pannóniába jönnek, eléjük mentek Oroszországba, majd Pannónia elfoglalása után nem Pannónia síkságán szálltak meg, hanem a vlackokkal együtt a hegyekben kaptak részt, ahol a blackokkal elkeveredve állítólag azok írását használják.12 8 Kézai egy másik helyen hírül adja, hogy miután Attila fiai Crunhelt (Crumhelt) csatájában a szkíta hadinéppel együtt csaknem elvesztek, Pannónia tíz évig király nélkül volt, csupán a szláv, görög, német, messianus és oláh (Ulahis~Vlachis) jövevények (advenis) maradtak ott, akik Attila életében közönséges szolgálattal szolgáltak neki.12 9 Az elsőként idézett Kézai-passzust sem szabad korábbi krónikaszerkesztményre visszavezetni, mivel a 14. századi krónikakompozíció kódexei közül csak a V-krónikacsalád tagjai tartalmazzák ezt a szöveget. Az információ maga is csak a 13. század végére, Kézai korára vall, hiszen még a 13. század elején is (Anonymus és feltett magyarországi forrása korában) a székelyek jóval nyugatabbra éltek mai, Keleti-Kárpátokhoz közeli lakhelyüknél, ahová a 13. század során befejeződő keleti irányú mozgás következtében jutottak.13 0 Tehát a székelyek csak a 13. század utolsó éveiben jutottak a Keleti-és Délkeleti-Kárpátok szomszédságában a románok közelébe, akik legalábbis a 12—13. század fordulója óta éltek azon a vidéken.131 Hasonlót mondhatunk Kézai másik vlach-adatáról is. Csak az tehette meg a szlávokat, a németeket és a románokat az 5. századi Attila szolgáinak, aki az egész hun-történet konstrukcióját létrehozta, aki abban számos anakronizmust követett el (akinél pl. Attila egyik unokája, Edemen a magyar honfoglalás résztvevője): Kézai Simon. S a köznemesi Hungarus-tudatot képviselő Kézai éppen úgy advenáknak (jövevényeknek) minő-12 6 Erre, illetve a román és az olasz nyelv rokonságára a humanisták figyelnek fel tömegesen a 16. században, ld. Tamás Lajos: Rómaiak, románok, 91-92, 102-104. 121 Treml Lajos: Az oláhok nemzeti nevéről. Egyetemes Philologiai Közlöny 57 (133), 51-53. 1J8 SRHI. 162-163,279. 1J 'Uo. 163, 281. 130 összefoglalóan ld. Györffy György: A székely társadalom. Székely György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Bp. 1953. 104-108. 13 'Antonius Fekete Nagy-Ladislaus Makkai: Documenta históriám Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum. Etudes sur l'Europe Centre-Orientale - Ostmitteleuropäische Bibliothek N° 29. Budapestini. 1941, 1-24. 3*
