Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
648 KRISTŐ GYULA hogy amikor a vlachok Bolgárországból eltűnnek a 13. század első felében, akkor jelennek meg tömegesen Magyarország, valamint Cumania területén (adatokban 1210-től).9 2 Nem adtak új szempontokat a kérdés vizsgálatához az Anonymus vlachjaival foglalkozó német és angol kutatók sem. Konrád Schünemann szerint aligha lehet valójában kételkedni, hogy a pastores Romanorum kifejezés a magyar elbeszélő forrásokban — így Anonymusnál is — a vlachok megjelölésére szolgált.9 3 Macartney arra a következtetésre jutott, hogy Anonymus „hivatkozásai az oláhokra, azaz a 'pastores Romanorum'-ra elsősorban Attila mondájából valók, végeredményben a délszláv mondából származnak, és semmi közük sincs a mai románokhoz".94 Ezzel szemben a román történetírás már a dákoromán kontinuitás-elmélet atyjától, Gheorghe §incaitól kezdve9 5 Anonymus összes vlachjait (még a szlávok, a bolgárok és a rómaiak pásztorai társaságában szereplő vlachokat is) románoknak tekinti. Nicolae Dräganu a vlachok mellett románnak minősíti Anonymus rómaijait és az anonymusi rómaiak pásztorait is.96 Nyíltan az erdélyi etnikai prioritás szempontja alapján exponálja a kérdést V. D. Koroljuk 1972-ben Kisinyovban megjelent és a magyar Anonymusnak szentelt tanulmánya. Nem érdektelen hosszasabban idéznünk Koroljuk bevezető gondolatait. Hogy eldöntsük azt a kérdést - indítja fejtegetését Koroljuk -, lakott-e a Közép-Duna-medencében és az Al-Dunától északra, a folyó bal partján a magyar foglalás előestéjén régi római lakosság, amely a forrásokban vlach-voloh néven fordul elő, nem kell többé speciális kutatást folytatni. Miután megállapítást nyert, hogy az orosz évkönyvíró a volohokon a 12. század elején mind a régi rómaiakat, mind a Duna-vidék nem-szláv romanizált lakosságát értette, ez a kérdés könnyen eldől az orosz évkönyv adatainak egyszerű összehasonlítása útján a 12. század végi, 13. század eleji magyar Anonymus tanúvallomásaival, akinél szintén megjelenik ez a régi romanizált lakosság a magyarok előtti Pannónia területén blak név alatt.9 7 Ha két, egymástól teljesen független forrás, amelyek genetikusan semmi kapcsolatban nincsenek egymással,9 8 eléggé határozottan rögzíti egy és ugyan-9J Györffy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora 8. 93 Konrád Schünemann: 7. jegyzetben i. m. 451. 94 Macartney Carlile Aylmer: „Pascua Romanorum". Századok 74 (1940), 9. 95 Gheorghe Çincai: Opere IV. Chronicon Daco-Romanorum sive Valachorum et plurium aliarum nationum. Bucurejti. 1973, 250. ,6Nicolae Dräganu: 18. jegyzetben i. m. 16-17. N. Dräganura hivatkozva teljesen azonosan foglal állást Çtefan Pascu: Voievodatul Transilvaniei I.*, 49. - Ld. továbbá Mircea Rusu: Quelques remarques d'ordre archéologique et historique sur les places fortes transylvaines des IXe-XIIe siècles. Actes du VIIe Congrès International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques 2. Rédigé par Jan Filip. Prague, 1971, 1134. 9 'Koroljuk itt lapalji jegyzetben saját munkáira - 1971. évi kisinyovi brosúrájára és a Szovjetszkoje Szlavjanovegyenyije 1971/4. és 1972/1. számaiban megjelent írásaira - utal. 9 " A magyar szakirodalomban felmerült annak gyanúja, hogy Nyesztor és a magyar krónikás irodalom vlachjai nem függetlenek egymástól. Györffy György (Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 149) azt fejtegette, hogy mivel a hun-történet két ízben emlékezik meg az Attila birodalmát lakó pannóniai vlachokról, s mivel Anonymusnál szintén szó van Pannónia hajdani lakóiként e vlachokról, jogosult feltenni: vlachok már a régi - szerinte I. András-kori (uo. 5) - Gestában szerepeltek mint Pannónia (a Dunántúl) honfoglalás előtti lakói. „Ezen értesülés forrását az orosz évkönyvekben találhatjuk meg." Ezt a nézetet azonban már Iglói Endre (4. jegyzetben i. m. 63) elvetette, hiszen „a Poveszty a régi Gesta Ungarorumnál később keletkezett, a megelőző orosz évkönyvekből pedig ez a magyar vonatkozású leíró közlés hiányzott". Ugyanakkor Györffy nyomán
