Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
646 KRISTŐ GYULA ket azonosítani lehetne. Anonymustól különben sem idegen egyes ország-, személy- és népneveket 'és' értelmű kötőszavakkal választani el egymástól: így olvashatunk gestájában „Bauariam et Alemanniam ac Saxoniam et regnum Lathariense" országfelsorolást (An. 110.), „Zuardu et Cadusa atque Boyta" személynévi együttest (An. 89.) és „Cumanorum et Bulgarorum atque Blacorum" népnévi listát (An. 90.) anélkül, hogy az et, ac és atque kötőszavakkal összekötött országok, személyek és népek bármelyikét is egymás között azonosítani eszünkbe jutna. Bele kell tehát nyugodnunk: az Anonymusnál szereplő „Sclaui, Bulgarii et Blachii ac pastores Romanorum" népfelsorolás (An. 45.) mindegyike önálló, a másiktól független népet jelent; nincs tehát ok a vlachok és a rómaiak pásztorai azonosítására. Valamivel világosabb a magyar szakirodalom képe a csak Anonymus által említett erdélyi Gyalú vezér7 9 blakjairól. Elismeri ugyan, hogy ezek a blakok a mai románok (oláhok, românii) ősei,80 de az anonymusi híradás valóságtartalmát kétségbe vonja. Mint már Csetneki Elek közel egy évszázada megfogalmazta: „A Gyeló-féle oláh birodalom tehát nem történelmi valóság, hanem a 'hét magyar' költött históriájának egyik költött részlete."8 1 Arra a kérdésre azonban, hogy hogyan kerültek be Anonymus gestájának erdélyi részébe a honfoglalást megelőzően a blakok, a kutatás már eltérő válaszokat adott. A válaszokban közös, hogy mindegyik szerint visszavetítésről, későbbi események antedatálásáról van szó. Hóman Bálint szerint Anonymus a maga korában Erdély délkeleti határain feltűnő pásztorkodó oláh népre alkalmazta ősforrása vlach elnevezését.8 2 Melich János úgy látta, hogy Anonymus jól ismerhette az oláhokat, akik a középkori Magyarország területén már a 12. század folyamán is laktak, sőt lehet, hogy Fogaras vidékén már a 10. század vége, all. század eleje óta.83 Tamás Lajos szerint Anonymus ana a tanú, hogy Erdélybe a balkáni pásztorelemek beszivárgása már korábban megkezdődött.84 Deér József álláspontja alapján all. századi gesta még csak dunántúli vlachokat ismert, s mit sem tudott egy azonos nevű erdélyi népről, míg Anonymus kora viszonyai alapján már írni akart ezekről, jóllehet még az sem biztos, hogy Anonymus korában Erdélynek már megtelepedett román lakossága volt. „Anonymus azért helyezett a honfoglalás kori Erdélybe oláhokat, mert ezt munkájában kivétel nélkül megtette mindazokkal a népekkel, amelyek a 12-13. század fordulóján Magyarországgal szomszédosak voltak, függetlenül attól, hogy a valóságban a honfoglalás korában ott éltek-e vagy sem."85 I. Tóth Zoltán szerint a vlachok úgy kerültek Anonymusnál Erdélybe, hogy Anonymus mindent szeretett megmagyarázni, s mivel egyedül Erdély nem volt még lefoglalva egy ellenfél számára, a vlach-kérdést összekapcsolta Erdéllyel. Ezt segítette elő, hogy Erdély déli "Ld. János Melich: Gépides et Roumains: Gelou du Notaire Anonyme. Revue des Études Hongroises 6 (1928), 62-79. Pais Dezső: 7. jegyzetben i. m. 129-130. "Csetneki Elek: Anonymus az erdélyi oláhokról. Egyetemes Philologiai Közlöny 5 (1881), 253. 8 2 Hóman Bálint: A magyar hún-hagyomány, 60. 83 Melich János: A honfoglaláskori Magyarország, 307-309, 312. EzzelPauler Gyula (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt 1.® Bp. 1899, 218-219, 376-377) véleményéhez csatlakozott. 84 Tamás Lajos: Rómaiak, románok, 218-220. 85 Deér József: A románság eredetének kérdése 103, 107-108.
