Századok – 1978

BESZÁMOLÓ - Tudományos ülésszak Ady Endre életművéről (Soós István) 933

944 BESZÁMOLÓ 944 dor lépéseket értette rajta. A szociáldemokrata megnyilatkozások megítélésekor figyelembe kell venni, hogy még mindig 1902 őszéről van szó. A magyarországi szociáldemokrácia még a tömegmozgalommá fejlődés útján volt. Ε helyzetben rendkívül fontos a munkáspárt teljes elméleti és politikai önállóságának biztosítása, a szigorú és következetes elhatárolódás a különböző polgári álláspontoktól. Gyönge, kialakuló szocialista mozgalom aligha folytathatott korszeri! „szövetségi politikát". Erényi ezután azt a kérdést vizsgálta, mit értett Ady nagyváradi évei során forradalmon. Szerinte semmi esetre sem holmi elvetélt, üres ribilliót, hanem nagy és radikális társadalmi átalakulást. Olyat, amelynek mozgató ereje az elnyomott és kizsákmányolt néptömegek feltörő indulata, egy új társadalmi rend megteremtésének a vágya. A nagy társadalmi átalakulást érintő álláspontját világítja meg az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlását megjövendölő „István király országa" s novemberben kelt „Forradalom" c. cikke. Magyarországon Ady szerint nem egyszerűen forradalomra van szükség, hanem a szocialista forradalomig elvezető forradalmi folyamatra, amelynek különböző fázisai vannak. Ezt a gondolatot tartalmazta „Nostra res agitur" c. írása. A század elején megmutatkozott Ady és a szociáldemokraták között a szociáldemokrata mozgalom jellegében és végső célkitűzésében kiütköző különbség. A korai szociáldemokrata mozgalmakat az úttörők messianizmusa hatotta át. Ady többször mutatott rá szociáldemokrata hibákra és tévedésekre, a szociáldemokrata mozgalmat nem tartotta bírálhatatlannak, nem hitt egy abszolút értelemben vett társadalmi megváltásban. Nem liitt egy minden szempontból tökéletes, kivétel nélkül minden embert boldogító társadalmi rendszer megszületésében. Szkepszisét a korabeli szociáldemokrata gyakorlat egyes jelenségei is élesztették. A francia szocialista mozgalom erősbödése érlelte meg Adyban a meggyőződést; a francia szocialisták már igen közel vannak ahhoz, hogy kormányra kerüljenek. Ε kritikus helyzetben következett be a szocialisták körében az a meghasonlás, amelyre egyébként a „Sas és kakas a vörös lobogókon" c. cikkében utalt. A szocialisták és a hatalom kapcsolata bizonyos aggodalmakkal töltötte el Adyt. Ezt növelte találkozása a francia anarchistákkal. A hatalom és haladás, a hatalom és erkölcs kérdése már első párizsi tartózkodása idején megkísértette Adyt. Figyelemre méltó, hogy Ady a francia polgári radikalizmust indokoltan negatívabban ítélte meg, mint a magyart. Nyilvánvaló különbséget tett a szabadkőműves Clemenceau és a szabadkőműves Jászi közt. A magyar szociáldemokrata vezetéssel kapcsolatos túlzott aggálya tűnt ki Jaurés-ról írva. Ady úgy vélte, hogy a társadalmi átalakulás a szocialista munkásság vezette népforradalom lesz. Az 1905. január 15-én a Budapesti Naplóban megjelenő, az Új versekbe is besorolt Ady-vers, a „Vörös szekér a tengeren" szinte a foglalata mindannak, amit a költő a jövőről mindaddig írt. A Budapesti Napló 1905. augusztus 18-i számában jelent meg Ferenc József 75. születésnapja alkalmából a „Király" c. cikke. Itt már világos utalás történt az uralkodótól várt reformokra. 1905. október 7-én kelt nyilvánvalóan a koalíció ellen irányuló „Nem kell hadsereg" c. glossza. Októberben látott napvilágot a Figyelőben „Ismeretlen Korvin-kódex margójára" c. írásának első része. Az 1905. október 21-én megjelent „Az ige veszedelme" c. cikkéből is a „darabont Ady" szól. A reformok fontosságát hangsúlyozó írása után két hónappal tette közzé az orosz forradalommal szolidáris „Földindulás" c. cikkét. Nem jelent-e ellentétet, ha az az Ady, aki elragadtatottan ünnepli az orosz forradalmat, Magyarországon a tanulságok levonására buzdít, de mint „darabont", reformokat szorgalmaz? Ady meg volt győződve arról, hogy a tömeg-