Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 931 Az MKP Értelmiségi Osztályának és az MMTSzSz vezetőségének megállapodása alapján összehívták 1947. április 26—27-ére a kommunista mérnökök és technikusok első országos értekezletét. Több mint 900 résztvevő közül 150 vidékről érkezett. A megbeszélés központi kérdése az volt, hogy milyen teendői vannak a kommunista mérnököknek és technikusoknak gazdasági életünknek abban a szakaszában, a hároméves terv indulásának küszöbén. Szakály Pál, Tatabánya küldötte arról beszélt, hogy az MKP helyi szervezete minden esetben fellépett az értelmiségellenes akciók visszaszorítására, s ezzel sok értelmiségit tudott megnyerni az MKP soraiba. Dr. Csanádi György — akit a pécsiek küldtek a tanácskozásra mint a MÁV pécsi igazgatóját s egyben az MMTSzSz pécsi csoportjának elnökét — az egyéni beszélgetések eredményességét hangsúlyozta.145 Majd mindegyik felszólaló kiemelte azt, hogy az értelmiségi csoportot ne a befeléfordulás jellemezze, hanem az, hogy hidat képezzen a kommunista és a pártonkívüli értelmiségiek között. Tömegmunkára volt szükség, mindenekelőtt az értelmiség soraiban. Ezt a feladatot kapták a tanácskozás résztvevői. Megoldásra várt, hogy az MMTSzSz vidéki szervezeteiben aktivizálják magukat a kommunista mérnökök és technikusok. Nem szabad a vezetést, a kezdeményezést átengedni a jobboldalnak. Ε politika megvalósítása érdekében — s ez a tanácskozás nagyon figyelemre méltó mozzanata volt — elengedhetetlenül fontos, hogy a párttól távolálló értelmiségieket ne reakciós csoportként emlegessék, hanem munkájuk, becsületes helytállásuk értékelése mellett foglalkozni kell velük azért, hogy megértsék és elfogadtassák e csoportokkal a párt politikáját. Meg kellett találni azokat a sajátos szervezési formákat és módszereket, amelyekkel el lehet jutni a pártonkívüli mérnökökhöz és technikusokhoz. Aláhúzta a tanácskozás, hogy meg kell győzni a munkásságot a műszaki értelmiség megnyerésének fontosságáról, s ahol van, le kell szerelni az értelmiségellenes hangulatot. A vita után választották meg a Magyar Kommunista Párt Műszaki Értelmiségi Csoportjának vezetőségét. A 14 tagú vezetőségben foglalt helyet: Bíró Ferenc, a W. M. főmérnöke, Dúzs János, a MÁV főmérnöke, Hermecz Imre vegyészmérnök, a peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár ÜB elnöke, Kázmér Sándor, a vásárhelyi Technikum kollégiumának igazgatója, Kmutrik Ferenc gépészmérnök, Körmöczi László gépészmérnök Salgótarjánból, Lakatos Béla textilvegyész, az MMTSzSz titkára, László Aladár közgazdász, Lengyel Sándor vegyészmérnök, az MMTSzSz titkára, Páczeit Ferenc építészmérnök, a miskolci csoport titkára, Sebestyén Endre gépészmérnök, Sebestyén János gépészmérnök, Szilágyi Sándor hajógyári művezető és Zentai Béla gépészmérnök az MMTSzSz főtitkára.146 Az MKP Műszaki Értelmiségi Csoportjához 3500 kommunista mûszaki értelmiségi tartozott.14 7 Ugyanis az MMTSzSz tagságának egyötödét jelentette ez a szám, amely már önmagában is mutatja, hogy nem csökkent a korábban ismertetett kritikus pillanatok ellenére az MKP befolyása a műszaki értelmiség soraiban, hanem fokozatosan növekedett. Ez sok vonatkozásban alapját képezte annak, hogy bátran lehetett támaszkodni a műszaki értelmiségre a megoldásra váró gazdasági feladatoknál, melyek elválaszthatatlanok voltak minden esetben az országban végbemenő politikai küzdelmektől. * 14 'Pártmunka, 1947/5. 196. ' 4 6 SzOT KL MMTSzSz 1947 9/a. 1 4 7 Uo.
