Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
920 NÉMETH JÓZSEF felhasználni pozícióik megerősítésére. Éppen ezért az MKP támogatta a vezetőség javaslatát, hogy a választásokat halasszák későbbi időpontra.8 7 A rádióvitára, amely inkább hasonlított a Független Kisgazda Párt szakszervezeti agitációjához, az MMTSzSz is reagált a Műszaki Értelmiség 1946. december 1-i számában: „A dolgozók szakszervezetük vezetőit nem pártállásuk szerint, nem pártállásuk miatt fogják megválasztani, hanem aszerint, hogy milyen munkát végeztek addig ... a szakszervezetben."8 8 A két munkáspárt viszont fokozta együttműködését a szakszervezeten belül, s 1946. december 17-én pártközi értekezleten is aláhúzták az együttműködés és a közös fellépés fontosságát.8 9 Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az MMTSzSz vidéki szervezeteiben és néhány budapesti üzemben a két munkáspárti MMTSzSz-tagok együttműködése helyett az összhang hiánya, a viták kiélezése volt a jellemző. Ez sokszor a különböző jobboldali csoportoknak kedvezett, a párton kívüli műszakiakat meg távoltartotta. Például a Telefongyárban az egyik MKP-tag vezető mérnök kijelentette: „Szégyenlem, hogy szociáldemokrata van az osztályomon."9 0 Erre mondta a gyár főbizalmija, Schwott Lajos az egyik tisztviselőgyűlésen: „A két munkáspárt tagjai között zsörtölődés áll fenn, az nem a munkásegységet és a tisztviselők megnyerését szolgálja, hanem az ellenkezőt." Vagy Nagykanizsán a MAORT SzDP titkára úgy nyilatkozott az MKP mérnök és technikus tagjairól, hogy azok kénytelenek voltak az SzDP helyi szervezetéhez fordulni, és kérték, hogy az üzemi SzDP titkárt kötelezzék helyreigazító nyilatkozatra.9 1 Nem általános jelenségről van szó, de mindezek a kisebb-nagyobb súrlódások csak az akcióegységen szaggattak réseket, melyek a reakciós erőknek kedveztek. Mindezek mellett az MMTSzSz szervezeti ereje fokozatosan növekedett, amelyet bizonyít a növekvő taglétszám. Az MMTSzSz taglétszáma 1946 decemberében 14 000 volt. Budapesten 18 szakosztályban, vidéken 43 csoportban folyt a szakszervezeti élet.9 2 A szakosztályok és vidéki csoportok munkájának jellemzője az volt, hogy a megtartott vitákon, összejöveteleken a magyar gazdasági élet előtt álló és megoldásra váró feladatokat elemezték. Ez összefüggött azzal a helyes politikával, amelyet az MMTSzSz korábbi irányvonalával kialakított, és az MKP III. kongresszusa után tovább folytatott. A Geodéziai Szakosztály az általános mérnöki szakosztállyal közösen 1946 októberében tagosítási ankétot rendezett, s a földbirtokreform befejezését elősegítő telekkönyvezési munkákat irányították, illetve a felmerült kérdéseket vitatták meg. Az Energia- és Erősáramú Szakosztály a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közösen az országos villamosítás időszerű kérdéséről rendezett előadássorozatot. Itt többek között Heller László, Lévai András tartottak előadásokat, melyeken 2—300 érdeklődő vett részt. Itt fogalmazódott meg, hogy: „Magyarország jövő elektrifikálását háborúban agyon nyúzott, megrokkant erőművekre és 8 7 E kérdésről lásd-.Habuda Miklós: i. m. 173 -175. 88 A fenti cikket előzőleg elküldték Apró Antalnak a korábban jelzett rádióvita anyagával együtt. 8'SzOT KL MMTSzSz 1946 2|c. Feljegyzés az 1946. dec. 17-én megtartott pártközi értekezletről. 90 SzOT KL MMTSzSz 1947 1/B. Feljegyzés a Telefongyárból. "SzOT KL MMTSzSz 1947 1/B. MMTSzSz nagykanizsai csoportjának levele az MMTSzSz KV-hez. 92 SzOT KL MMTSzSz 1946 2/A. Beszámoló az MMTSzSz szakosztályainak 1946. évi működéséről, illetve: SzOT KL MMTSzSz 1947/a. Jelentés a vidéki szervezés 1946. évi munkájáról.
