Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
914 NÉMETH JÓZSEF megfigyelhető volt a krízis állapota. A koalíció fenntartása elsősorban az MKP érdeme volt, s a legfőbb feladat az volt, hogy megteremtsék az új baloldali koalíciót. A baloldali erők a Kisgazda Párt további megtisztítása mellett sok kisgazda főispán és jobboldali funkcionárius eltávolítását követelték a közéletből. Nemcsak kívülről folyt a harc az FKgP megtisztításáért és irányvonalának bizonyos fokú megváltoztatásáért, hanem a párton belül is. Mindez megnyilvánult abban is, hogy a párton belüli baloldali értelmiségi frakció 1946 nyarára összeállított kulturális munkatervében központi helyet foglalt el a Szovjetunióval való kapcsolat elmélyítése, és az Ortutay Gyula vezette baloldal 1946. június 14-én az MKP tanácsára memorandumot intézett az FKgP vezetőségéhez, melyben követelték, hogy a pártsajtóban teremtsenek rendet és vizsgálják felül a párt politikai irányvonalát.61 Közben 1946 júniusában kinevezték Mistéth Endrét újjáépítési miniszternek, amelyből a kisgazdák „politikai tőkét" igyekeztek kovácsolni. Már korábban is megnyilvánult, hogy az MMTSzSz jobboldalán elhelyezkedő Mistéth Endre több kérdésben nem értett egyet az MMTSzSz vezetőinek kommunista és szociáldemokrata tagjaival. Személyén keresztül a kormány jobboldala nyert megerősítést - s mint később látni fogjuk —, e magas pozícióból is igyekezett a progresszív törekvések eredményes megvalósulását akadályozni. Az MMTSzSz 1946. július 10-i titkári ülésén, amikor Gerő Ernő a politikai helyzetet elemezte, kifejtette: „Követelni fogjuk a Kisgazda Párt további megtisztítását, ők viszont szeretnék visszahívni a kormányból Dobit. A harc kiéleződött a demokrácia és a fasizmus erői között."6 2 Ez a megállapítás némi árnyaltságot igényelt volna, de ettől függetlenül a helyzetre vonakozóan megállapítható, hogy ebben a helyzetben a munkáspártok a szakszervezetektől sokat vártak. Eddig meggyőződtek arról, hogy a gazdasági és politikai életben milyen jelentős és elengedhetetlen szerepük volt. A jobboldal éppen ezért igyekezett soraiban tudni nem csupán azokat, akik a szakszervezeti mozgalomtól távol álltak, kívülről szemlélték az eseményeket, de mindent megtettek annak érdekében, hogy a szakszervezet soraiba beférkőzve bomlasszanak. Az általános szakszervezetellenes hangulat a Kisgazda Párt IX. kerületi polgári tagozatának 1946. július 16-i ülésén addig ment, hogy kijelentették: „Nem kellenek szakszervezetek."6 3 A jobboldal a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének I. kongresszusán elszenvedett vereségébe nem nyugodott bele. A fentiek is tovább inspirálták ezeket az erőket és 1946. augusztus 30-án a Kis Újságban megjelent cikkben: „Mi újság a Mérnök Szakszervezetben? " címmel, durva támadást intéztek az MMTSzSz ellen.6 4 A cikk támadta az MMTSzSz vezetőségét, pontosabban annak munkáspárti többségét. Érvük alátámasztására kifejtették, hogy az MMTSzSz általában a polgári gondolat és életforma híveiből áll. S hogy mennyire a pozíciók megszerzéséért és a szakszervezeten belüli erőviszonyok jobbratolódásáért indították a támadást, bizonyítja az is, hogy mindent felhoztak „érvük bizonyítására". „A két munkáspárt összesen egy mérnököt küldött a Nemzetgyűlésbe, egyet a törvényhatósági bizottságba, s egy mérnök államtitkára van. 61 P. l.Arch. 285 (12/9). Lásd még: Kis Újság, 1946. szept. 10. 6 2 SzOT KL MMTSzSz 1946 2/A. Gerő Ernő beszámolója a politikai helyzetről az 1946. júl. 10-i titkári ülésen. 6 3 SzOT KL 1945-1948. 10/c/d. Közli:Habuda Miklós: i. m. 154. 6"Szabad Nép, 1946. szept. 1.
