Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
896 BAKSAY ZOLTÁN Ilyen arányú munkaerőszükséglet biztosítása már komoly gondot okozott. A fokozódó szakmunkásszükséglet biztosítását kívánta elősegíteni a Népgazdasági Tanács 1949-ben megjelent 312/16/49. NT. sz. határozata a szakmunkásképzés idejének lerövidítéséről, a 81/1949. NT. sz. határozat az ipari tanulóképzésről, továbbá 9/1/1950. NT. sz. határozat az 1950. évi ipari szakmunkásképzésről. Ez utóbbi iparáganként megszabta a beiskolázandó ipari tanulók számát. A rendelet értelmében 1950-ben 26 000 új ipari tanulót kellett felvenni és tanfolyamok útján további 35 000 dolgozót kellett szakmunkássá átképezni, főleg a vas- és gépipar, az építőipar, valamint a bányászat részére.11 4 1950-ben a 284/16/1950. NT. sz. rendelettel felállították a minisztériumok munkaerő-gazdálkodási szerveit, a munkaerő-gazdálkodási osztályokat. A munkaerő-gazdálkodási osztályok minden minisztériumban két csoporttal működtek, mégpedig a munkaerőgazdálkodási és szakoktatási csoporttal. A rendelet pontosan meghatározta mindkét csoport feladatait. A munkaerő-gazdálkodási csoport legfőbb feladatát a munkaerőgazdálkodási tervek felülvizsgálata és végrehajtásának ellenőrzése, a munkaerő biztosítása, a munkaerő átcsoportosítása, az ipari tanulók beiskolázásának ellenőrzése, végzés utáni elosztása képezte. A szakoktatási csoport feladata volt a szakmai és munkakör szerinti tanfolyamok indítása, a szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamok anyagának kidolgoztatása, a tanfolyami oktatás ellenőrzése.11 s A munkahelyek megnövekedett száma arra késztette a Népgazdasági Tanácsot, hogy a közületi vállalatok esetében megszüntesse a kötelező munkaerő-közvetítést, mivel a munkát keresők e nélkül is elhelyezkedhettek. 1950 végére tehát egyszer s mindenkorra megoldódott a magyar társadalom egyik legégetőbb, leküzdhetetlennek látszó problémája. A munkanélküliség megszüntetése, a munkanélküliséggel együtt járó mérhetetlen nyomor felszámolása népi demokratikus rendszerünk történelmi győzelme, egyik legmaradandóbb tette volt. Amit a magyar uralkodó osztályok fél évszázad alatt sem tudtak megoldani, a magyar népi demokrácia igen rövid idő alatt megoldotta: 4-5 év hatalmas erőfeszítésével véget vetett a munkanélküliségnek, a népünket pusztító egyik legveszélyesebb társadalmi betegségnek. 3. EaKiuau Κ HCTOPMK) Ε E3PAE OTHIJbl Β ΦΑΕ PMMHO-3ABOXICKOf) nPOMblWJIEHHOCTH ΒΕΗΓΡΜΗ (Pe3K>Me) CraTM npeflCTaBJiaex co6oft MacTb oöieMHCTofl H Hannpaiomeii Ha nojiHOCTb ΜΟΗΟΓραφΗΜ, Β KOTopoft 6yneT pa3paöoTaHa 6e3pa6oTHua Β BeHrepcKoö 4>a6pHiH03aB0ncK0il npoMbiuineHHocTH. Β CTaTbe κρ3τκο, Β O6LUHX qepTax H3naraioTCH AOCTHTHy Tbie no CHX nop BaMCHeftiime AOCTHXCCHHH HccjienoBaHHfl no aaHHoit TeMe. Β CBH3H C HCTopneft 6e3pa6oTHUbi nerape rpynnbi Bonpocoe pa3HH-laioTCH, BOKpyr κοτορΗχ pa3ropejiHCb cnopu, crpacTH, 6opb6bi napiHÍi H KJiaccoB. 3το ""Országos Tervhivatal. Munkaerő-gazdálkodás 1949-51. 148. doboz. 39/508. ikt. 1950. aug. 15. Az ötéves munkaerőterv. 115 Népgazdasági Tanács. Határozatok Tára 1949, 1950.