Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON és korcsoportok szerint az egyes kiemelt foglalkozásokban (szakmákbanJ" 885 Korcsoportok szerint a munkanélküliek közül 1 évnél 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 hosszabb ideje 60 éves és idősebb éves 6 11 21 14 35 12 5 2 1 2 1 4 2 1 973 1380 4 854 1710 1580 740 285 11 10 60 27 22 16 17 703 932 3 665 2059 1835 617 230 67 148 467 254 121 33 6 1044 1664 5 114 1069 1031 528 206 11 5 25 15 14 6 1 517 556 3 724 2728 2713 1096 1266 16 29 61 12 9 1 -171 160 977 730 708 335 128 358 436 2 176 1298 844 477 260 3879 5332 21 146 9917 8916 4880 2405 A munkanélküliség súlyos öröksége tehát, amint láttuk, a fiatal népi demokratikus rendnek is igen nagy gondot okozott. A munkanélküliség problémájának megoldása csak az agrárelmaradottság felszámolásával, az iparosítással, az alacsony általános gazdasági színvonal gyors emelésével válhatott valósággá. A történelem hazánkban is ennek a problémának a megoldását tűzte napirendre, amíg azonban ez megvalósult, a munkanélküliség problémája súlyos tehertétel volt a népi demokratikus rendszernek. A nagymértékű munkanélküliség szociális feszültséget teremtett, ami mindenképpen a hatalmon levő demokratikus erők helyzetét nehezítette. Az újjáépítési minisztériumba százával érkeztek beadványok és sürgönyök, melyek új munkák szervezését és a már szervezett munkák meghosszabbítását kérték. Az egyes városokból és községekből egymás után érkeztek olyan jelentések, hogy a munkanélküli tömegek tüntetve követelték a hatóságoktól további munkaalkalmak nyújtását. Ezenkívül a küldöttségek tucatjait fogadta naponta az újjáépítési miniszter, akik a legerélyesebben követelték közmunkák szervezését vagy azok 8 9 Uo.
