Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
870 BAKSAY ZOLTÁN A szakszervezetek és hatósági munkaközvetítők által kimutatott munkanélküliek száma 1939-44 között*1 Év Munkanélküliek évi átlagos száma A munkanélküliek a tagság %-ában Munkát keresők száma A hatósági munkaközvetítők egy hónapra számított évi átlagos félforgalma 1939 16 905 14,2 318 086 26 507 1940 11 436 9,6 269 563 22 463 1941 10 646 8,9 242 835 20 236 1942 8 651 7,2 141 500 11 793 1943 4 692 4,0 124 950 10 412 1944 123 -a munkanélküliek életében. Magyarországon a munkanélküli segély és a munkanélküliség elleni biztosítás a tőkések ellenállása miatt nem valósulhatott meg. A szakszervezetek csekély anyagi lehetőségeikhez mérten adtak munkanélküli segélyt tagjaiknak, ha megfelelő ideig tudták fizetni a tagdíjat. Az állam a munkanélküliek segélyezését a „szegényügyi igazgatás" keretében oldotta meg, vagyis a munkanélküliek a megalázó ínségakció keretében kaphattak meleg levest, élelmiszert, elnyűtt ruhadarabokat. Az óriási méretű munkanélküliség azonban már 1921-ben szétfeszítette a szegénygondozás kereteit és téli ínségakciókat kellett szervezni a társadalom bevonásával. A befolyt alamizsnák azonban csak a felnőttek támogatására voltak elegendőek, így a gyermekek szegénygondozását az állam vállalta magára. Az ellenforradalmi rendszer azonban, melynek első dolga volt, hogy a proletárdiktatúra után megszüntesse a munkanélküli segélyt, 1924-ben megszüntette az ínségesek állami támogatását is. Az ínségakciókat ezentúl kizárólag a főváros lakosságának áldozatkészségéből tartották fenn. Eleinte a munkanélküliek csekély térítés ellenében kaptak természetbeni támogatást, később azonban a munkanélküliek anyagi erejének kimerülésével ettől kénytelenek voltak eltekinteni. 1926-ban még az étkezést igénybe vevő felnőttek 75%-a térítést fizetett az ebédért, két évvel később már csak a fele. Ezekben az években a naponként étkező felnőttek száma 3-4000 volt, az 1930. év végén már 10 000, 1931 februárjában pedig már 17 000 volt a naponta ingyen étkező munkások száma. A terhek fedezetéről a főváros 1923-tól ínségadó kivetésével gondoskodott.4 8 Az ínségakcióban részesült munkanélküliek száma főleg a válság alatt sokszorozódott meg óriási mértékben. A proletárdiktatúra bukása óta tartó szüntelen munkanélküliség következtében a rövidebb-hosszabb ideig munka nélkül levő munkások minden mozdítható értéküket elzálogosították, vagy eladták, vagy élelemre cserélték be. A válság idejére a munkanélküli munkások anyagi ereje teljesen kimerült, és soha nem látott, borzalmas nyomorral küszködtek. A lakbért nem tudván fizetni, igen 47 A Statisztikai Évkönyvek munkanélküliségre vonatkozó adatai Magyar Gazdaságkutató Intézet gazdasági helyzetjelentése 1939-1944-ig. - MTA Könyvtárának Kézirattára. A Gazdaságkutató Intézet rendezetlen iratai, XV. fasc. Szakszervezetek Munkanélküliség. 48 Statisztikai Közlemények, 90. k. 1. sz.437. A munkanélküliség problémája
