Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 87 függésben a közép-európai francia hegemónia elleni olasz-magyar küzdelem kinyilvánítása volt — ténylegesen meg is fogalmazódtak.6 5 Véleményünk szerint a keresett okot elsősorban a gazdasági szférában lehet megtalálni. A magyar-olasz viszony ősztől történt intenzívebbé tétele nem járt együtt a gazdasági kapcsolatok — sokak által talán már nem is várt - elmélyülésével. Olaszország részesedése a magyar kivitelben a húszas évek második felében 4-7% körül ingadozott, 1930-ban — a preferenciák hatására — majd 13%-ra növekedett, de ezt a viszonylag kedvező indexet nem sikerült stabilizálni: a mutató 1931-ben 10,1 ,1932-ben pedig 7,8-ra esett vissza, majd 1933-ban nehezen elérte a 8,7-es szintet. Olasz viszonylatban a magyar egyenleg általában pozítiv volt, tehát a behozatal indexe az imént bemutatottaknál is alacsonyabb volt. A húszas évek második felében 4% körül ingadozott, azután lassan emelkedett: 1930-ban 5, 1931-ben 6, 1932-ben 5,5 és 1933-ban 7,4%-ot mutatott.6 6 Az összforgalom volumene és trendje egyaránt arra vallott, hogy az Inginio Brocchi nevéhez fűzött rejtett preferenciális vámszisztéma a magyar mezőgazdaság - hiszen elsősorban erről volt szó - elhelyezési gondjain korántsem enyhít számottevő mértékben. Már az is sokat mondó tény, hogy az osztrák Semmeringen 1931. július 21-én a három ország — Olaszország, Ausztria, Magyarország — által parafált keretmegállapodás alapján a szisztémát először magyar-osztrák viszonylatban próbálták ki. A végleges olasz-magyar szerződést csak 1932. február 23-án írták alá Rómában, életbeléptetése helyett ellenben először hosszan elkezdtek alkudozni az egyes áruféleségekre megállapítandó kontingens, illetve preferencia nagyságáról. Mindezt összekombinálták a vámtételek felemelésével. így 1932. június 23-án két szerződést írtak alá. Az egyik az 1928. június 4-én aláírt magyarolasz kereskedelmi és hajózási szerződéshez kapcsolódó pótszerződés volt, a másik pedig a februárban aláírt „accord"-ot módosította. Brocchi eredeti elképzelése az volt, hogy 4.1 arányban nyújtanának preferenciát. Az összeget 40, illetve 10 millió lírában határozták meg, tehát az olasz államnak 40 millióval kellett támogatnia a magyar exportőröket, míg a magyarnak 10 millióval az olaszokat. A támogatás természetesen sem nyíltan, sem közvetlenül nem történhetett. A kifizetések realizálására csak meglehetősen tekervényes utak kínálkoztak, és ez a rendszer nehézkességének egyik forrásává vált. Ugyancsak az eredeti elképzelés egyik alapgondolata az volt, hogy az olasz térítés teljes egészében a magyar gabona elhelyezésének megkönnyítésére lesz hivatott. Az 1932 tavaszán folytatott tárgyalások homlokterébe viszont annak a magyar javaslatnak a megvitatása került, hogy ennek a 40 milliónak egy részét — amit 5 millióban határoztak meg — milyen más áruféleségekkel lehetne helyettesíteni. Mire ebben a kérdésben nagy nehezen zöld ágra sikerült vergődni, nagyjából már világossá vált, a magyar gabonatermés olyan silány lesz, hogy a 35 milliós gabonapreferenciát közel sem lehet kimeríteni. így született meg az újabb magyar kéreleih, amelynek tolmácsolásában - mint láttuk - már Gömbösnek is izereρ jutott. Az olasz fél a magyar kérést teljesítette és a november végén megszülető magyar>lasz gazdasági vegyesbizottság december elején már megkezdte munkáját. Tevékenysége :redmenyes volt atekintetben, hogy elvégezte a rendelkezésre álló preferencia árucsopor-65 Bethlen István: Magyarország az új Európában. (Bethlen 1933. III. 8-i előadása a berlini Culturbundban) Magyar Szemle, 1933. IV., DDF I 2. kötet 387. sz. François-Poncet III. 9-i jelentése iethlen németországi útjáról és kiváltképp berlini előadásáról. *6 OMK 98., OMK 1934. 90-91.
