Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
862 BAKSAY ZOLTÁN junktúra hatása azonban Magyarországon nem érvényesült egyforma súllyal az ipar minden területén. Azok a vezető iparágak, amelyeknek termelése a háborút megelőzően a gyáripar össztermelésének kétharmadára rúgott, a konjunktúra hatását csak nagyon korlátozott mértékben élvezhették; elsősorban a könnyűipari ágazatok konjunktúrája következett be. A gazdasági fejlődés üteme jóval gyengébb volt, mint a vezető európai tőkés nagyhatalmak vagy különösen a kisebb országok esetében, így Magyarország ipari elmaradottsága a tőkés Európához képest még csak fokozódott. Ε mérsékelt, más országok konjunktúrájához képest elmaradó konjunktúra 1929-ben érte el csúcspontját, de ez a csúcspont már az újabb hanyatlás kezdetét jelentette. A gazdasági élet helyzete némi fázis eltolódásokkal a munkanélküliség alakulását is jellemezte. A szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek tzáma 1924-től 1929-ig3 * Év Munkanélküliek évi átlagos száma A munkanélküliek a taglétszám %>-ában 1924 30 120 14,4 1925 32 502 17,7 1926 31 182 15,9 1927 15 308 9,2 1928 14 994 9,0 1929 16 174 10,3 A szanálási válság következtében megmutatkozó nagyarányú termeléscsökkenés, üzembeszüntetés, munkás elbocsátás a munkanélküliek átlagos számának alakulásában is tükröződött. Az 1923-as évhez viszonyítva a munkanélküliek száma 1924-re alaposan és ugrásszerűen megnőtt, sőt 1926-ra majdnem megháromszorozódott. A háború előtti vezető iparágakban igen lassan meginduló konjunkturális hatások következtében még 1926-ban is csak igen csekély mértékű csökkenés tapasztalható a munkanélküliség alakulásában. A meginduló konjunktúra hatása csak 1927—28-ban tapasztalható erőteljesen, és 1929-ben is, bár ebben az évben már ismét a munkanélküliek számának lassú növekedése tapasztalható, ami a konjunktúra végét jelzi. (Lásd a 863. lapon levő táblázatot.) A hatósági munkaközvetítőnél munkát keresők számának alakulása ugyancsak az általános gazdasági helyzetet reprezentálja. 1925-ben, 1924-hez képest valamivel,csökkent ugyan a munkát keresők száma, de ugyanakkor visszaesés következett be az elhelyezkedést találó munkások részarányában. 1926-tól kezdve szüntelenül nőtt a munkakeresők száma, de a konjunktúra hatására nőtt az elhelyezkedők száma is, igaz, hogy meglehetősen csekély mértékben. 1929-ben a kibontakozó világválság következtében már erőteljes visszaesés következett be az elhelyezkedési lehetőségekben. A közvetítések szempontjából, vagyis az elhelyezkedési lehetőségeket tekintve, vidéken valamivel jobb volt a helyzet ebben a vonatkozásban, mint Budapesten, amit a vasipar, a bányászat, és az építőipar 3 4 MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött Gazdasági Kutató Intézet rendezetlen iratai XV. fasc. Szakszervezetek. Munkanélküliség. A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentései a vonatkozó évekre.
