Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 71 Gömbös berlini utazását készíti elő'. Már a római látogatás időpontja táján elkezdődött a találgatás egy ilyen látogatás körül; a budapesti francia követség újból és újból szondírozott e híresztelések valódisága felől. A válasz mindig ugyanaz és - megítélésünk szerint - a dolog lényegét hűen tükröző volt. Ilyen terv már csak belpolitikai okokból sem merült fel, „mert megismétlődnék az, ami Bethlen két év előtti útja alkalmával történt, hogy a magyar közvélemény Bethlen útjától gazdaságilag sokat várt, és súlyos decepciót okozott, mikor eredmény elmaradt. Azt a hibát semmi esetre sem volna szabad megismételni, hogy a miniszterelnök anélkül, hogy alapos kilátása volna eredményeket elérni, egy ilyen úttal alaptalan reményeket keltsen". Ilyen kilátások ekkor még nem voltak. A kérdés eldöntését a további kutatások számára nyitva hagyva a magunk részéről azt az elképzelést tartjuk megengedhetőnek, hogy Kánya - aki a magyar külpolitika szempontjából valóban Németországnak tulajdonított elsődleges jelentőséget - a német belpolitikai válság megoldását akarta bevárni és az új kormányról óhajtott személyes információkat gyűjteni. Ha ez volt az elképzelése, úgy mindkét célját elérte. Közvetlen tanúja volt Schleicher kancellár kibontakozási kísérlete kudarcának; február 2-án pedig - Khuen-Héderváry számjeltáviratán keresztül — kézhez vette Gömbös utasítását: „minél előbb" keresse fel az újdonsült kancellárt.40 A korabeli német-magyar viszony messze volt a magyar kívánalmaktól. Nemcsak arról volt szó, hogy a brutálisan berendezkedő ellenforradalmi rendszer konszolidált formájában sem talált elegendő affinitást a weimari Németországgal, de talán még inkább akadályozta a politikai kapcsolatok elmélyülését maga a német külpolitika, amely homlokterébe a Franciaországhoz való viszonyt állította, és a dunai térségben — még 1933 elején - sem szándékolt politikai kapcsolatokat kiépíteni, főleg azoknak különös súlyt adni. Keleti politikájában a Varsóhoz való viszony olyan súlyos tehertételt jelentett, hogy Csehszlovákiával szemben a lehető legzavartalanabb szomszédságra törekedett. Mindez a magyar revíziós törekvések számára — azok elvi helyeslésén túl — semmiféle fogható támaszt nem jelentett. Ellenben a két ország viszonylatában mindinkább negatívan éreztette hatását a magyarországi német kisebbség problémája, amelyet azután — kiváltképp a gazdasági válság éveiben - alaposan megtetézett a magyar mezőgazdasági cikkek német felvásárlásának megcsappanása. Mezőgazdasági termeivényeink számára a német piac hagyományosan fontos volt, a Csehszlovákiával 1931-ben kirobbant vámháború után pedig egyenest a második helyet foglalta el. Németországnak a magyar külkereskedelemben mutatkozott magas részesedése azonban a külföldi piacok általános bedugulásának volt a következménye és aligha takarhatta el a kiviteli mutatóknak a beviteli indexeknél jóval erőteljesebb zuhanását, a tetemes változás ellenére sem csekély magyar passzívumot. így például a magyar kivitelnek 1930-ban 10,3 , 1931-ben 12,7 , 1932-ben pedig 15,2%-a Németországban talált piacra, a mezőgazdasági exportnál ezek a számok még 40 X 10921. sz. doboz D 580444. Bülow 1933. I. 28-i feljegyzése François-Poncet berlini francia nagykövettel folytatott megbeszéléséről, DDF I. 3. kötet 419. sz. François-Poncet 1933. VI. 22-i jelentése; Κ 63. 1932-11/7-2783. napijelentés Khuen-Héderváry és de Vienne 1932. XI. 28-i beszélgetéséről, Κ 64. 1933-41-42. napijelentés az előbbiek közötti 1933.1. 21-i tárgyalásról; Κ 63. 1933-21/7-306. Khuen-Héderváry számjeltávirata II. 2-án Kányának.
