Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
688 varga lászló rendőr, csendőr, katona, villamosvasúti kocsivezető, vonatkísérő személyzet, mely nehéz munkát végez, és a milliókat azok fogják megszerezni, kik mostanában, vagy azután jönnek be. A magyar faj csizmát fog pucolni a keleti pályaudvarnál azoknak az idegeneknek, akik úgyszólván semmivel sem jöttek be .. . Természetes, . . . hogy ha a gyáraknak szubvenciókat adunk, akkor az idegen gyárostól meg kell követelnünk, hogy könyvvezetése és levelezése is magyar legyen . . . Zárjuk ki az osztrák és a cseh gyárosok szubvencionálását."9 8 A kormánypártok részéről ellenvélemény szinte fel sem merült. Egyedülálló Kovács Ernő javaslata a függetlenségi párt vitáján, amely szerint az iparfejlesztési akció súlypontját a nemzetiségi területekre kell áthelyezni, de mivel ez „nemzeti szempontból veszélyes", a továbbiak során fel sem merült.9 9 A nemzetiségellenes kirohanásokra Hodza és Maniu adták meg a választ. Hodza elutasítja a kormány álláspontját, amely szerint a törvényjavaslat nemzeti kérdés és elutasítása hazafiatlanság. „Ha valaki egy tövényjavaslatot nem fogad el, azért az illető ellen a hazafiatlanság vádját kovácsolni nem parlamentáris eljárás. Én nagyon jól tudom, hogy önök között is megvoltak és most ébredeznek a gazdasági ellentétek és itt is vannak urak, akik azt mondják, hogy ez a javaslat a zsidó nagyipar támogatására szolgál."100 Végül Nagy György Maniu felszólalására hivatkozva javasolta, hogy államellenes magatartás miatt is vonják meg a kedvezményt.10 1 Az ipartámogatás és a szociálpolitika közötti összefüggés ha fel is merült, nem váltott ki szélesebb visszhangot. A törvényjavaslat ugyan magában foglalta a munkáslakások építésének támogatását, de ez aligha szolgálhatott átfogó szociálpolitika alapjául. Hodía rá is mutat ennek felemásságára: „Azt hiszem a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése nem a munkások érdekében, hanem a t. nagyiparosok érdekében készült. Ez a szakasz egyenesen a vállalkozónak a tulajdonjogához köti azt a kedvezményt, amelyet szociális szempontból nem a háztulajdonos, hanem a munkás személyéhez kellene kötni. Én azt hiszem, hogy ez a szakasz tág ajtót fog nyitni a legkülönbözőbb visszaélésekre, és attól tartok, hogy újabb súrlódási felületet teremt a munkások és a munkaadók között és a munkásoknak lesz új okuk a szociális küzdelmek felvételére."10 2 Mezőfi Vilmos a szubvenciók megadását bizonyos szociális előfeltételek biztosításához kívánta kötni (munkaidő és munkabér egyeztetése a kormánnyal).10 3 Bármennyire különbözött is a vita a korábbi törvényjavaslatok vitáitól, bármennyire nagyobb volt is az érdeklődés, az iparfejlesztés érdemi kérdései alig kerültek napirendre. Mérséklődtek az agrárius ellenvélemények is, ami elsődlegesen a koalíció összetételével magyaráható. Ernszt Sándor a Néppárt nevében csak a javaslat túl gyors letárgyalását kifogásolta.10 4 A nyíltan agrárius követelések egy-két mondatra korlátozódtak, ami szerint a szubvenciók a mezőgazdaságtól vonják el az anyagi erőt10 5 , az iparosodás vezet a '»Uo. okt. 24. '9 Budapesti Hírlap, 1906. okt. 20 100 Kh. n. 1906. okt. 24. ,0, Uo. nov. 8. 10 2 Uo. okt. 24. ,0, Uo. nov. 7. 104 Uo. okt. 20. '0 5 Uo. okt. 22. Lengyel Zoltán.
