Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
Varga László: ÁLLAMI IPARTÁMOGATÁS A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN A SZÁZADFORDULÓ UTÁN Az első ipartámogatási törvény megszületése idején, a 80-as évek elején az iparfejlesztés alapvető feladata volt a magyar ipar megteremtése, a meglévő gyáripar modernizálása, elsődlegesen a lajtántúli ipar konkurenciájával szemben. Jellege szerint tehát ekkor közel áll a vámvédelemhez. Hagyományos iparról van szó, amelynek előbb-utóbb meg kell küzdenie a Monarchia nyugati részeinek iparával ahhoz, hogy fennmaradhasson. Ez egyben megkövetelte az ipari érdekek figyelembevételét a gazdaságpolitika egészében, ami különösen az évtized második felében, ületve már a90-es években bontakozott ki valóban szélesen. A második, 1890-es ipartámogatási törvénynek alapvetően még mindig ugyanazokat a feladatokat kellett megoldania, mint elődjének. Annyiban eltérő a helyzet, hogy szigorúan véve már nem beszélhetünk kezdetekről, az előfeltételek (mezőgazdaság tőkés átalakítása, modern hitelrendszer, infrastruktúra) biztosítása megtörtént. A kortársak elégedettsége az 188l-es törvénnyel szintén igazolta, hogy annak célkitűzései a magyar ipar megteremtése, illetve — és egyre inkább — modernizálása alapjaiban változatlanul érvényesek maradtak. Lényeges különbség, hogy az 1890. 13. tc. és különösen a 14. tc. a korábbinál jóval tudatosabban, következetesebben és szélesebb alapon szolgálta ezeket a célkitűzéseket. Ez a következetesség nyilvánult meg az iparfejlesztés egészénél is. A Baross-Wekerle-féle koncepciónak — amelyen a két 1890-es törvény alapult, — az a lényege, hogy tudatosította a korábban még nagyrészt ösztönös kezdeményezéseket. Ennek alapján joggal indulhattak ki a behozatali statisztikából, hiszen arra is alkalmassá vált, hogy hatékonyan bekapcsolódjék a Monarchia gazdasági vérkeringésébe és azon keresztül kilépjen a világpiacra. Az előbbi az önálló vámterület megteremtését követelte, az utóbbi az integráció intézményes formáinak kialakítását, kiszélesítését. Az 1899:49. törvénycikk Az 1899 : 13. tc. hatálya 1899-ben lejárt, így szükségessé vált új törvény előkészítése, ez a korábbinál jóval nagyobb nyilvánosság előtt és komoly érdeklődés mellett folyt. Már az 1898-as iparstatisztika is azzal a céllal készült, hogy az állam határozottabban és kezdeményezőbben léphessen fel és képes legyen a vállalkozni kész tőkét serkenteni, az állami kedvezményeket differenciáltabban, a tényleges helyzetnek megfelelően odaítélni. A kereskedelmi miniszter bizalmas körlevelet intézett az összes kereskedelmi és iparkamarához az új törvény előkészítése érdekében.1 ' OL Ker. Min. VI. 1890-1-5707.
