Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
66 PR IT Ζ PÁL A hivatalos politika többé-kevésbé megfelelt az illető országbeli sajtó tónusának. A Foreign Office-ban „egészen barátságosan" érdeklődtek az ottani magyar követtől az új kormány várható politikai magatartását illetőleg. Minden kommentár és újabb kérdés nélkül tudomásul vették a magyar diplomata kijelentését: „Magyarországon jelenleg a gazdasági kérdések annyira az érdeklődés előterében állnak, hogy nálunk senki sem gondolhat külpolitikai meglepetésekre." Nem így vélekedtek azonban a francia diplomaták. Érzékenyen felfigyeltek arra, hogy első beszédében Gömbös hallgatott a Franciaországhoz való viszonyról. Bár a kormányfő ezután többféle úton-módon próbálta a csorbát kiköszörülni, a címzettek azonban azt inkább taktikának látták, amely nem homályosította el előttük Gömbös múltját. Aggodalmaikat az elhangzó revíziós beszédek - amelyek örvényéber néhány hónap múlva már a maradék népszerűségét megmenteni igyekvő Bethlen Istvánt is eltűnni látták - megerősítették. A Budapesten akkreditált francia diplomaták nemcsak Gömbös felfogásában, de személyiségében sem láttak változást. Az ideiglenes ügyvivő ,.kissé naiv turbulenciájáról tudósított, a követ szerint pedig „most is egy minden lében kanál, aki azt hiszi, hogy a problémákat frázisokkal meg lehet közelíteni és gesztusokkal megoldani". Mindamellett úgy látta, Gömbös gyakorlati érzékkel rendelkezik, „amely az élet és a belpolitikai szükségszerűségek következtében arra készteti, hogy - úgy hiszem -őszinte vágyat érezzen a szomszédokkal (főleg Prágával) való gazdasági kiegyezésre".3 3 Felfogásában prágai követtársa, Noël is osztozhatott. Ε feltevés alapján lehetett hiteltadni azoknak a híreknek, melyek szerint Gömbös Gratz Gusztávon keresztül Benesnek gazdasági kiegyezésre és ugyanakkor 5 vagy 10 évre szóló politikai fegyverszünetre tett javaslatot. A francia diplomaták helyesen ítélhették meg Gömbös praktikus érzékét és a szomszédokkal való gazdasági megállapodásokra való törekvését. De programjába a politikai fegyverszünet ajánlása egyáltalán nem illett bele, ilyen javaslatot aligha tehetett Az sem valószínű, hogy Gratz útjának félhivatalos jelleget engedélyezett volna. Éppen ellenkezőleg: főként Friedrich, Gratz, Hantos külföldi útjai és tárgyalásai kapcsán, a2 ilyen utaknak és róluk keringélő különféle híreknek elejét szándékolta venni. Franciaországhoz tett közeledésében BeneS — Noël jelentése szerint - Bethlennél a/ őszinteséget hiányolta. Most viszont elképzelhetőnek tartja, hogy Gömbössel szót értser úgy, hogy az számításait — helyzetének külpolitikai csatornákon való megerősödését -elérje. Gratz Gusztáv is úgy látta, hogy a csehszlovák politikus az új magyar kormánnyá szemben várakozó álláspontra helyezkedett, és a csehszlovák sajtó egy része is igazoln látszik ezt a feltevést. A Lidové Noviny Gömbös október 4-i rádióbeszédéből azt követ kezteti, hogy „az új kormány számára egyelőre valóban sokkal fontosabb a tisztessége kereskedelmi szerződés, mint az, hogy teljesíthetetlen politikai követelésekke elmérgesítse az amúgy is eléggé fülledt politikai légkört a Duna felett". A félhivatalo Prager Presse október 18-i vezércikkében így ír: „Nemzetközi szempontból az új Gömbös kormány az olasz fasizmussal való szövetség megerősödését jelenti. De Gömbös maga nen olyan természet, aki gondolat nélkül utánozna valakit és jellemének teljes félreismerés 33 K 63. 1932-2/7. szn. Rubido-Zichy londoni követ X. 3-i számjeltávirata; DDF I 1. köte 276. sz. Beauverger X. 25-i jelentése; Κ 428. 839. csomó Puky sajtótájékoztatója X. 8-án; DDF I 2 kötet 153. sz. de Vienne XII. 30-i jelentése; uo. 1. kötet 276. sz., illetve 2. kötet 65. sz.
