Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÓMAIAK ÉS VLACHOK NYESZTORNÁL ÉS ANONYMUSNÁL 639 agnjanszki) — csak úgy szerepel Nyesztornál, mint a varjág-tenger ama nyugati pontja, ahol még varjágok élnek. Ha pontosan értelmezni akarjuk az orosz krónika szövegét (márpedig csak ilyen módon remélhetünk megbízható eredményt), éppen Koroljukkal ellentétes következtetésre kell jutnunk: a varjágok a varjág-tenger mellett élnek nyugat felé egészen az angol és a voloh földig. Ha azonban a vaijág-tengerről Rómába lehet menni, akkor világos, hogy Róma nem a varjág-tenger partján van, tehát nem ott, ahol a voloh föld, s nem lehet igaz az sem, hogy a Róma = voloh föld tételből következően Nyesztor voloh földje Itáliával azonos. Még egyszer hangoztatjuk: Nyesztor szerint csak Rómából lehet eljutni a hamita törzshöz, míg a voloh földről ezt nem mondja; más szempontból sincs tehát alap Róma és a voloh föld topográfiai azonosítására. Időközben maga Koroljuk helyesbítette azt a tévedését, hogy Nyesztor népfelsorolásának volohjaiban ókori rómaiakat látott. Ez a korábbi nézet azért is tarthatatlan, mert a népfelsorolás többi tagja kivétel nélkül Nyesztorral kortárs (tehát nem kihalt) nép: nem lehet tehát ebből a sorból a volohokat önkényesen kivéve antik rómaiaknak megtenni. Meghagyta azonban Koroljuk 'régi római' jelentésében azokat a volohokat, akik a szlávokra támadtak. Ide vonatkozó bizonyítéka nem áll erős lábon. Eszerint a voloh támadókban azért kell ókori rómaiakat látnunk, mert a Dunától áttelepült, (a volohok által) elűzött poljánok már réges-régtől Kijev mellett éltek, olyan régen, hogy csak az antik vüágbeli rómaiak mozdíthatták ki őket a Duna vidékéről. Ennek az értelmezésnek mind Koroljuk megállapításai, mind a legfrissebb szovjet kutatások ellene mondanak. Maga Koroljuk 1976-ban úgy foglalt állást, hogy az első érintkezések és konfrontációk a pásztorkodó és földművelő szlávság és a volohok között a Duna-medence területén mentek végbe a 6. században és a 7. század elején.5 4 Ha Nyesztor platformján maradunk (márpedig ott kell maradnunk, hiszen ha onnan lelépünk, minden összeomlik a koroljuki konstrukcióból, lévén - Nyesztorral szemben — a szláv őshaza nem a Duna-medencében5 5 ), nyilván csak azért a 6—7. században történtek az első érintkezések szlávok és volohok között, mert a Duna-medencébe kívülről érkező volohok korábban nem voltak itt. Ha ez igaz, ha tehát a szláv-voloh kapcsolatok a Duna mentén a 6. századdal kezdődtek, akkor ezek a volohok nem lehettek ókori (antik) rómaiak, a 6. században nem lévén ' már ugyanis sem Imperium Romanum, sem Pannónia provincia. Ami pedig a szláv-voloh érintkezés szláv vonatkozásának valós (és nem vélt) időkereteit illeti, a szovjet történeti kutatás csak az i. u. 1. évezred második felére helyezi — korábbi népszórványoktól eltekintve - a Kárpát-medence tömeges megszállását nyugati és keleti szláv törzsek által,5 6 vagyis megint csak arra az időre, amikor e területen már nem volt módjuk antik rómaiakkal találkozniuk és azokkal huzamosabban együttélniük. A dunai szlávokra támadó nyesztori volohok 'ókori rómaiak' értelmezése nem állja meg a helyét. Koroljuk — mint ismeretes — azt a voloh népességet, amelyet Nyesztor szerint 898-ban a magyarok űztek el a Kárpát-medencéből, a románokkal azonosítja. A bizonyítás módját itt az anonymusi vlachokra való hivatkozás jelenti, anélkül, hogy részletesen 54 V. D. Koroljuk: Peremescsenyije szlavjan, 54. 5 'Nyesztor e tévedésére Koroljuk is utal: V. D. Koroljuk: Volohi i szlavjanye, 8. 56 Sz. I. Penjak: Κ voproszu ο vremenyi zaszelenyija szlavjanami Karpatszkogo basszejna. In: Isszledovanyija po isztoriji szlavjanszkih i balkanszkih narodov. Epoha szrednyevekovja. Kijevszkaja Rusz i jejo szlavjanszkije szoszjegyi. Moszkva, 1972, 68-77, különösen 77. 2·
