Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
638 KRISTŐ GYULA átkelésük közben harcoltak, míg Anonymus nemcsak az Erdélyben a 10. században együtt élő románokról és szlávokról beszél, hanem említésük sorrendjéből (Blasii et Sclavii) értetni engedi, hogy a románok népesebbek voltak és politikai tekintetben is uralkodó szerepet töltöttek be, minthogy a vajda román volt (quidam Blachus)."so De az orosz nyelvű szakirodalomban sem tekinthető kifejezetten újszerűnek Koroljuk idézett tétele. A Moldáviai SzSzK történetét orosz nyelven közreadó vállalkozás — I. G. Hinku tollából — egymás mellett említi az orosz évkönyvet és Anonymust, megjegyezve, hogy Nyesztor volohjai a Keleti Kárpátoktól nyugatra éltek a magyar foglaláskor, míg a névtelen jegyző Erdélyben három fejedelemségről írt, amely közül az egyiknek az élén Gelou, egy bizonyos vlach állt, a vlachok és a szlávok fejedelme.51 A következőkben mérlegre kell tennünk Koroljuk állításainak igazát és bizonyító eljárásának megbízhatóságát. Megjegyzéseink sorában elsőként arra utalhatunk, hogy vitatható az az — ismételten felbukkanó — érvelés Koraijuknál, miszerint Nyesztor volohjai nem lehetnek frankok, mert hiszen az orosz krónikás a frankokat más néven (korljaz vagy német korljaz néven) ismeri. D. Sz. Lihacsov szerint a korljazi népben a Karolingoknak alávetett németeket látják, s felteszi, hogy a nyemci korljazi szókapcsolatot talán együtt kell értelmezni, s nem is kell a két szót egymástól vesszővel elválasztani.5 2 Eszerint tehát a korljaz vagy német korljaz sem a frankokra, hanem a frank birodalmat alkotó egyik etnikumra, a Karoling-németre vonatkozik. De nem vezet biztos és megbízható eredményhez a névazonosítást a kizárólagosság alapján végző koroljuki elemzés sem, hogy ti. Nyesztor volohjai pusztán azért nem lehetnének frankok, mert a frankokat az orosz krónikás korljaz vagy német korljaz néven ismeri. Ennek az elvnek mindjárt a nyesztori népfelsorolás első három tagja ellene mond: vaijazi, szveji, urmanye, ezeken ugyanis a varjágok, a svédek és a normannok értendők, vagyis egyazon nép, illetve annak részei. Jól tudjuk ugyanis, hogy a vikingeket Oroszországban varjágoknak, Franciaországban normannoknak nevezték,5 3 míg a vikingek egy, főleg Oroszországba „kalandozó" csoportját svédnek nevezték. Az egy nép = egy elnevezés koroljuki tana alapján tehát nem lehet kizárni Nyesztor volohjainak frank jelentését. Megalapozatlannak látszik Koraijuknak az az állítása, hogy Nyesztor szerint Róma és a voloh föld volt egyaránt az a határpont a varjág-tengeren, ahonnan a hamita népek által lakott országokba lehetett hajózni. Azt valóban mondja Nyesztor, hogy a varjág-tengerről lehet menni Rómába (Ny. 11.), illetve hogy a Dvinán át a varjágok földjére, a varjágoktól Rómába, onnan pedig a hamita törzshöz lehet eljutni (Ny. 12.). De ilyesmit az évkönyvíró a voloh földről nem állít. A voloh föld — az angol földdel együtt (zemlje 50 Miron Constantinescu (szerk.): Erdély története I. Bukarest, 1964 102. (A vonatkozó részt Çtefan Pascu írta.) A kötet az elsó' kiadásban román nyelven megjelent munka (Din istoria Transilvaniei. Bucuresti, 1960) fordítása. - Hasonló értelemben állítja egymás mellé Anonymus és Nyesztor adatát Mircea Rusu: The autochthonous population and the Hungarians on the territory of Transylvania in the 9th-l 1th centuries. Relations between the autochthonous population and the migratory populations on the territory of Romania. Bibliotheca Historica Romaniae. Monographs XVI. Bucure|ti, 1975, 203, valamint Thomas Nägler: Die Ansiedlung der Sachsen in Siebenbürgen und ihr Beitrag zur Entwicklung der rumänischen Feudalgesellschaft. Studien'zur Geschichte der deutschen Nationalität und ihrer Verbrüderung mit der rumänischen Nation I. Bukarest, 1976, 13. 51 Isztorija Moldavszkoj SzSzR I.' 65. 52Poveszty vremennih let. Csaszty vtoraja 212. "A. Ja. Gurjevics: Pohodi vikingov. Moszkva, 1966, 6.
