Századok – 1978
KRÓNIKA - Várostörténeti konferencia. Debrecen 1977. (Ács Zoltán) 609
616 KRÓNIKA gondolati elemeivel átszőtt liberális-konzervatív kormánypártiságnak. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve lehet megérteni, hogy a parlamenti mandátumok számát tekintve miért a kisgazda párt vált a város legerősebb pártjává 1945 őszén. Ugyanakkor a szociáldemokrata párt proletár jellege meggyöngült, tagságának társadalmi rétegezettsége kispolgáribb jellegűvé, vezetősége pedig jobboldalibb összetételűvé vált. Mindez megnehezítette a helyi kommunisták helyzetét. Ezen ismeretek birtokában Debrecen társadalmának progresszivitását korántsem szabad felnagyítani -hangsúlyozta Fehér András -, illetve a népi demokratikus átalakulás zökkenőmentességéről egyoldalúan álromantikus nézeteket táplálni. A város felszabadulás utáni politikai viszonyait téves lenne csak a belső gazdasági-társadalmi adottságokból levezetni, mert meghatározó tényező az az országos hatalmi-politikai közeg volt, amely alapvetően formálta a város politikai életének mozgását. Rá kell mutatni a politikai küzdelmek különböző területeire, arra a széleskörű eszmei harcra, amely a városban rendkívül éles és bonyolult formákat mutatott. 1948 után a helyi politika alakításának új eszközei és formái jöttek létre. Törést szenvedett a demokratizálódás felszabadulás után elindult folyamata, a politikai élet elszürkült. A történész feladata feltárni, mennyiben módosult a debreceni társadalom habitusa, politikai, szellemi gondolkodása, hogyan befolyásolták ezt a nagy gazdasági, társadalmi változások, a politika, a gazdasági, szociális viszonyok alapvetően pozitív fejlődési vonalai, de olykor negatív momentumai is. Mennyiben alakultak ki 1945-1948 között a forradalomnak a szocialista átalakulás irányába történő átfejlesztésének feltételei a helyi társadalomban? Miért vert törvényszerűen mély gyökeret 1957-től a város társadalmában az MSzMP politikája? Ezek mind olyan kérdések, amelyek nehéz feladata elé állítják a várostörténet kutatóját, aki a megoldás követni kívánt útját próbálta jelezni, - fejezte be előadását Fehér András. Ezután még három hozzászólás következett. Tar Károly osztályvezető (Városi Tanács Művelődési Osztálya, Debrecen) a város közoktatási és közművelődési helyzetéről beszélt a Horthy-korszakban. Szólt a megyében 1919-21 között lezajlott terrorhadjáratról, amelynek során felelősségre vonták a Tanácsköztársaság idején kompromittált pedagógusokat. Gazdag István (levéltárigazgató, Debrecen) hozzászólásában az ellenforradalmi korszak népszámlálási adatait vizsgálta meg Debrecenben. Utalt arra, hogy az 1920-as, és az 1941-es népszámlálások sajátos történelmi helyzetben kerültek lebonyolításra. Mint elmondotta, a népszámlálási eredmények feldolgozására eddig még nem vállalkozott senki a helytörténészek közül. Gazdag István ezután röviden szólt a népességszám alakulásáról és a foglalkozási ágak megoszlásáról. Ónosi László, a Hajdú-Bihar megyei Napló főszerkesztője, a helytörténetírás fontosságát hangsúlyozta történetírásunkban. Ránki Györgyhöz hasonlóan a szociológiai jellegű vizsgálatok szükségességére utalt, valamint arra, hogy a tudati szférák feltárására is szüksége van a történettudománynak. Megemlítette, hogy a helyi kiadványok nem kapnak kellő méltatást az országos sajtóban, tömegkommunikációs eszközöknél. A kétnapos tanácskozás Postás Sándornak, az MSzMP Debrecen városi Bizottsága első titkárának az ülésszakot sokrétűen elemző zárszavával ért véget. Ács Zoltán 1828-1978 MEGJELENT AZ AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS 150. ÉVÉBEN A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István A kézirat nyomdába érkezett: 1978 VII. 23. - Terjedelem: 18,9 (A|5) ív 78.5840 Akadémiai Nyomda, Budapest - Felelős vezető: Bernát György
