Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Jemnitz János: Az 1917. évi „stockholmi konferencia" történetéhez 530
546 JEMNITZ JÁNOS solhatják az oroszokat. A. Thomas - mintegy a francia kormány kisebbségi, ellenzéki tagjaként — azt is megírta miniszterelnökének, hogy véleményéről tudósította Lloyd George-t, aki egyetértett felfogásával.60 A. Thomas táviratának volt még egy kiélezett passzusa. Egyaránt elhatárolta magát mind a Pétervári Munkástanács feltételek nélküli konferencia-tervétől, mind pedig a francia kormány állásfoglalásától. Thomas hangsúlyozta, hogy a döntés Oroszországban segíti azokat a baloldaliakat, akik a feltétel nélküli konferencia megtartása mellett érvelnek. Ami a francia mozgalom belső helyzetét, s a párt május végi állásfoglalását illeti, elképzelhetetlennek tartotta, hogy Renaudel ellen nyilvánosan fellépjen, s hozzáfűzte azt is, hogy: „megbízik Renaudel politikai rátermettségében".61 Ribot és Thomas között ekkor már nem egyszerűen taktikai nézeteltérés volt. A miniszterelnök döntésével, amellyel a stokcholmi konferenciát gyakorlatilag meghiúsította, Thomas nem értett egyet, s felajánlotta lemondását. Ezt Ribot nem fogadta el, s június 6-i választáviratában kifejtette: erre semmi szükség nincs azután, hogy a francia szocialista képviselők fele a parlamentben megszavazta a hadihiteleket. Ribot hangsúlyozta a nemzeti egység további fenntartásának szükségességét: ,Jobban szükségünk van erre az egységre, mint valaha. A hadsereg és az ország helyzete aggasztóvá lenne, ha azt lehetne hinni, hogy meg vagyunk osztva. Ribot kifejezte azt a meggyőződését, hogy Thomasra otthon Franciaországban van szükség, s ezért szükséges lenne visszatérése.62 Ribot békülékeny és meggyőző hangja azonban nem teremtett e kérdésben valódi összhangot. Thomas újabb, június 10-i táviratában Stauning állásfoglalására hivatkozott, aki kijelentette, hogy a stockholmi találkozót a francia kormány akciója hiúsította meg, s fennáll a lehetősége, hogy az oroszok a Holland—Skandináv Bizottsággal és a zimmerwaldiakkal - a franciák nélkül, sőt ellenére - a nemzetközi konferenciát mégis összehívják. Ilyen körülmények között Thomas újra arra figyelmeztette Ribot-t: nem szabad szembehelyezkedni ezzel a lehetőséggel, helyesebb a realitásokkal számolva Huysmansra támaszkodni. Ismételten kifejezte bizalmát Renaudel, sőt Longuet iránt is, s biztosra vette, hogy a francia szocialista párt nem sorakozik fel a zimmervaldisták mögé.63 60 A. D. Guerre 1914-1918. Socialisme, 1205. köt. - Thomas a táviratban élesen bírálta a francia kormánypolitikát, s megjegyezte: „már eddig is nem kis nehézségek keletkeztek, hogy a francia közvéleménnyel - amely erre nem volt felkészülve - megértessék azt a propaganda-erőfeszítést, amiről én Lloyd George-zsal együtt azt hiszem, hogy feltétlenül az antant hasznára válnék". - Ezután azt taglalta, hogy ha a francia sajtó továbbra is azonosítja az ő Stockholm-elképzelésüket az oroszokéval, akkor félrevezetik a francia közvéleményt, amely megint nem érti meg majd, hogy mi történik a világban. "Ehelyütt Thomas pontosan azt táviratozta: ,.Eléggé megbízom Renaudel politikai biztonságában és rátermettségében, hogy azt higyjem, ha ide akar jönni, akkor minden másfajta elképzelést lehetetlennek tart. Éppen ezért lehetetlennek tartom a pártunk által hozott határozattal szemben bármilyen formában történő nyilvános állásfoglalást." — Itt megjegyezhetjük, hogy J. R. Mac Donald ugyanezekben a napokban, június 4-én sürgette meg az ILP titkárát, F. Johnsont, hogy az a Labour Party nemzetközi titkára, J. Middleton révén kérje meg az útleveleket Pétervárra (ami viszont óhatatlanul Stockholmot is érintette), ILP Archive, Bristol, Cornelissen viszont a Bataille hasábján június 5-én újra Stockholm ellen lépett fel. 6 2 A. D. Guerre 1914-1918. Socialisme, 1205. köt <3 Uo. A Stockholm melletti szocialista fellépésekkel egyidejűleg ellentétes értelemben is érkeztek sürgetések. így ugyanezekben a napokban, június 8-án Klobukowski jelentette Le Havie-ból, hogy Broqueville belga miniszterelnök legerőteljesebben hangsúlyozta, hogy kormánya még
