Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
528 FRANK TIBOR hogy a néger és az európai ember agyméretei és agyfelépítése között nincs számotteve különbség, s hogy a néger agya semmivel sem hasonlít jobban az orángutánéhoz, mint a; európaié. Huschke jenai anatómus professzor munkájából (,AZ ember és az állai koponyája, agya és lelke; kor, nem és faj szerint", 1854) Zerffinek látma kellett volna hogy a kortársi szaktudomány „terra incognita"-nak, „tabula rasa"-nak tekinti a külön böző népek agyméreteinek összevetésére épülő „antropológiai anatómiát", amely egye: esetek véletlenszerű regisztrálásán kívül alig tett érdemleges tudományos megfigyelést. Ρ párizsi antropológus professzor, Broca is kétkedve tette fel a kérdést: vajon az emberei vagy fajok magasabb- vagy alacsonyabbrendűségét az agy alakjával és térfogatával mej lehetne magyarázni? 70 Miért ragaszkodott vajon Zerffi kraniometriai „bizonyítékaihoz" az anatómi; minden korabeli tekintélyének csaknem egyértelmű fenntartásai ellenére? A Studies else kötetében mintha magyarázatot kapnánk erre az ellentmondásra. A szerző — itt először é: egyben utoljára is - kifejti, hogy „az angolok, németek és amerikaiak felsőbbrendí intellektusa . .. mindig üdvös befolyást gyakorolt az emberiség haladó fejlődésére. Az áijí vagy teuton faj, megáldva a legnagyobb mennyiségű aggyal, folyamatosan, bár öntudat lanul, engedett ennek az ösztönzésnek, melyet a nagyobb intellektus belső ereje hajtott ... Ez magyarázhatja meg azt a gyarmatosító erőt, amely csak a teuton fajok sajátsága, amely erő teljesen hiányzik a római és francia fajokból." A kraniometriai adalékokka „bizonyító" fajelmélet így lép most már direkt módon is a gyarmatosító ideológia méghozzá kifejezetten és csaknem kizárólagosan a brit gyarmatosító ideológia szolgála tába. Aligha tévedünk, ha Zerffi történetmagyarázatának irracionális elemeiben részben birodalomépítés brit ideológiájához való, tudatos alkalmazkodás jeleit látjuk.71 Zerffi történetírói életművének alapvető jellemvonása éppen az a rugalmas, s leleményes igazodás a korszak uralkodó szellemi áramlataihoz, melyek közül még legveszélyesebbet is adaptálta. Nagy tárgyi tudását, elméleti fogékonyságát, absztrakció készségét, nyelvismereteit és személyes tapasztalatait odaadó buzgalommal igyekezett ú hazájának szolgálatába állítani, de megpróbálta kielégíteni a japán igényeket is. Győr társadalmi beilleszkedését, történettanári, szakirodalmi és „tudományszervezői" sikereit viszonylagos népszerűségét részben a „viktoriánizmus" ellentmondásos ideológiájána csaknem feltétel nélküli kiszolgálása, részben mindenfajta szellemi konjunktúra-hullá. kozmopolita meglovagolása magyarázza. Minthogy Zerffi irathagyatéka - eddigi ismereteink szerint - nem maradt feni történetírói munkásságának értékelésekor lényegében csak a nyomtatásban megjelerí művekre támaszkodhattunk. Sok esetben ezért feltevésekre voltunk utalva a művekbei megjelenő számos ellentmondás pontos okait és hátterét illetően - ilyen például a faj elmélet és a német kultúrfölény programszerű hirdetése. A jelszóként hangoztatott elvei és a tényleges történetírói gyakorlat közötti, csaknem állandó feszültség éppúgy jellemzi 7 0 G. G. Zerffi: Studies, i. m. 1/212; Dr. Friedrich Tiedemann: Das Hirn des Negers mit dem de Europäers und Orang-Outangs verglichen (Heidelberg, Winter. 1837), 63-64; Emil Huschke: Schaedel Hirn und Seele des Menschen und der Thiere nach Alter, Geschlecht und Race. Dargestellt nach neuei Methoden und Untersuchungen (Jena, Mauke. 1854), 71; Paul Broca: Histoire des travaux de 1 Société d'Anthropologie (1859-1863), in: Paul Broca: Mémoires d'Anthropologie, II (Paris, Reinwali et Ce. 1874), 445. - Broca munkásságára Dr. Katona Ferenc volt szíves felhívni a figyelmemet. 71 G. G. Zerffi: Studies, i. m. i/63,11/155.
