Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
526 FRANK TIBOR Studies in the Science of General History 1885 tavaszán Zerffi megvált társulati funkciójától, s utolsó éveit egészen történeti és művészettörténeti előadásainak szentelte. Változatlan energiával működött a National Art Training School tanári karában, és a Sunday Lecture Society helyett most a Crystal Palace Company's School of Art, Science, and Literature nevű, népszerű „szabadiskolán" tartott tanévről-tanévre különféle történeti előadásokat, főként - amint kiemelte -„hölgyeknek". Még a társulati évek végén szervezett itt negyedmagával jellegzetesen viktoriánus fogantatású ülést, „Evolúció a történelemben, nyelvben és tudományban" elnevezéssel, melyen ő tartotta a bevezető előadást. Ebben nemcsak megismételte kedvenc gondolatait az „általános történelemről", de határozott társadalmi jelentést kölcsönzött a „survival of the fittest' spenceri-darwini tételének, s így a szociáldarwinizmus érveivel igyekezett igazolni Gobineau-éval már korábban is rokon faji gőgjét.66 Zerffinél - valamiféle „áqa-germán" eredet vélt közösségének jegyében — a német kultúrfölény eszméje mellett paradox módon jól megfért a brit nagyhatalmi ideológia támogatása. Leplezetlen kiszolgálójának mutatja őt az ír kérdésről két évvel később, ugyanitt elmondott előadása. Sajátos módon itt az ír-magyar párhuzam divatos történetipublicisztikai érvanyagát cáfolva igyekszik Anglia írországi hódításait jogosultnak feltüntetni, s azt sugallja, hogy Magyarországot történelme és adottságai révén megilleti a függetlenség az Osztrák Birodalmon belül, Írországot viszont semmi sem predesztinálja •rre a Brit Birodalom keretei között.6 7 De a „viktoriánizmus" gondolatrendszere, a brit hatalmi eszmény nem csupán ennek az előadásnak képezte „ideológiai" alapját. A Crystal Palace Company szabadamelynek kiadásában - fordítóként és minden bizonnyal Kossuth-ellenes információkkal is - Zerffi 1852-53-ban maga is közreműködött. Vö. Helfer t: i. m. IV/1. kötet, 216-255, ül. függelék 99-109; Bartholomäus Szemere, Graf Ludwig Batthyány, Arthur Götgei, Ludwig Kossuth. Politische Charakterskizzen aus dem Ungarischen Freiheitskriege (Hamburg, Hoffmann und Campe. 1853). A Szemere könyvére is vonatkozó Zerffi-Szemere levelezést (1852-53) ld. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Levelestár, ill. Egyetemi Könyvtár (Budapest), Kézirattár: Litt. Őrig. 584/1; ld. ' továbbá ugyanerről a Bangya János-Szemere levelezési (1851-52), OSzK Kt, Levelestár, ill. EK Ktí> Litt. Orig. 583/7-28. Zerffi Ausztria-ellenes megjegyzéseit, egyes esetekben éles kirohanásait több munkájában \ megtaláljuk, ld. pl. Spiritualism and Animal Magnetism (London, Hardwicke. 1873J), IV-V; Th Eastern Question (London, Sunday Lecture Society. 1877), 21; The Irish Question in History (London, Crystal Palace and Simpkin, Marshall & Co. 1887), 20-21. Zerffi felesége már 1860-ba/ anonym cikket közölt az akkor induló The Cornhill Magazine-ben (Vol. I, 736-741), „An Austrian'' Employé" (Egy osztrák alkalmazott) címen, amely az osztrák bürokrata rendszer gyilkos szatírája. Az élesen Ausztria-ellenes írás mindjárt az elején utal a kémekre is: „,... a kormány . .. kémeket és nem bizalmat akar". A cikk szerzőjének kilétét a „The Wellesley Index to Victorian Periodicals 1824-1900" (Ed. W. Ε. Houghton, Toronto, University of Toronto Press, London, Routledge & Kegan Paul, 1966, Vol. I, 326) állapította meg. 6t G. G. Zerffi: Past and Present in the East, in: Evolution in History, Language, and Science. Four Addresses delivered at the Commencement of the twenty-fifth session, 1884-85, of the Crystal Palace Company's School of Art, Science, and Literature (London, Crystal Palace Co. 1884), 1-46, különösen 10, 22-31, 32-37,41-42,45-46. 6 7 G. G. Zerffi: The Irish Question in History (London, Crystal Palace and Simpkin, Marshall & Co., 1887), 1-24, különösen 20—21. Vö. Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában . . ., I 604-605,610.
